Úgy tűnik, 2021-ben hitelekből éltek a magyarok

Történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac – közölte hétfőn az MTI a Világgazdaság hétfőn megjelenő cikke nyomáb.  

Az MNB első tizenegy havi számai alapján történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac.

Ez elsősorban a lakáshiteleknek köszönhető, amelyeknél 2021 január eleje és november vége között csaknem 40 százalékkal nőtt az új szerződések összege, megközelítve az 1200 milliárd forintot. Jóval visszafogottabban, de stabilan nőtt a fogyasztási hitelek piaca is: az itt kimutatott 1142,8 milliárd forintos volumen 6,7 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – írta a Világgazdaság.

Novemberben az egy évvel korábbinál majdnem 33 százalékkal több, 111,4 milliárd forintnyi lakáshitelszerződést kötöttek a háztartások, az év végi időszakban szokatlanul erős kereslethez valószínűleg az októbertől elérhető Zöld Otthon Lakáshitel is hozzájárult. A fogyasztási hiteleknél változatosabb a kép a cikk szerint.

• A személyi kölcsönöknél 38,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami kissé elmaradt az októberi szinttől, de az egy évvel korábbi 23,9 milliárdot jócskán meghaladta.
• A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is stabil a kereslet, a novemberi 9,3 milliárd forintnyi új szerződés csak hajszállal maradt el az előző havitól.
• A babaváró kölcsön viszont történetének egyik leggyengébb hónapját zárta a lap szerint, az új szerződések értéke 37,6 milliárd forint volt, ami mind az októberi 44,5 milliárdtól, mind az egy évvel korábbi 49,7 milliárdtól jóval elmarad.

(Kiemelt kép: A Magyar Nemzeti Bank székházának neve és logója Budapest belvárosában 2011. november 3-án. Fotó: KISBENEDEK Attila / AFP)