Megint átszervezik a dohánykoncessziókat, máshová áramolnak a dohánybiznisz milliárdjai

Miután 2011-ben teljesen átszervezte a dohánykereskedelmet a kormány, Lázár János akkori frakcióvezető vezényletével, most újabb átrendeződés történik a piacon. Október 1-jétől ugyanis megszűnik az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletben. A 100 százalékos állami tulajdonban lévő vállalat legtöbb feladatát a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága fogja átvenni, az átvétel felelőse pedig a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Mager Andrea lesz. A rendeletben említett kivételek a tárca nélküli miniszterhez, és a Miniszterelnöki Kormányirodához, mint költségvetési szervhez kerülnek. Októbertől ugyanis ők fognak felelni a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírásának, elbírálásának, a koncessziós szerződések megkötésének előkészítéséért, a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatok, illetve a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatok ellátásáért, az azonnali beszedési megbízás kivételével.

A HVG még 2020 szeptemberében azt írta: hatalmas pénzek mozognak a dohánykoncessziók körül. Négy év alatt 14 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak az állami koncesszióban működő dohányboltellátó, eközben az államnak 2 milliárd forint koncessziós díjat juttatott. A nemzeti trafikokat felügyelő állami cég némi nyereséget tudott produkálni a dohánykövető rendszernek köszönhetően. A lap szerint a bevételek nagy része nem az államhoz kerül tehát, hanem magánkezekbe. 

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. 2018-ban még masszívan veszteséges volt, 170 milliós mínuszban zárták az évet, de 2019-re már profitot termelt az államnak, 307 millió forintos nyereséggel. Ez volt az az állami cég, amelyik a teljes hazai dohánypiacot átrajzoló trafikpályázatokat írta ki korábban. A trafiktörvényt még Lázár János nyújtotta be 2011 decemberében, a fideszes politikus ekkor még csak a kormánypárt frakcióvezetője, valamint Hódmezővásárhely polgármestere volt. Az Mfor cikke szerint a cég a belföldi értékesítés nettó árbevétele a 2018-as 174 millió forintról csaknem a nyolcszorosára, 1,37 milliárdra nőtt, az egyéb bevételeik pedig 666 millióról 1 milliárdra ugrottak, vagyis mindent egybevéve a 2018-as 840 millió után 2019-ben már 2,37 milliárd forint folyt be a kasszába.

A bevételek a kódkibocsátásból, a forgalmi adatok értékesítéséből, a pályázati díjakból, a reklámtevékenységből, és még néhány kisebb tételből álltak. Az egyéb bevételek oroszlánrészét a cég működési célú támogatása adja, azaz az állami hozzájárulás, melynek összege 652 millió forintról 1 milliárdra nőtt tavaly.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát tavasszal bízták meg azzal, hogy októbertől ellássa a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is ellássa. Hozzájuk tartozik a szerencsejáték-felügyelet is. Ugyancsak tavasszal szervezte át az Országos Dohányboltellátó mögötti céghálót a trafik-ügyből ismert hódmezővásárhelyi Sánta-család. A trafikokat ellátó ODBE 2019-ben 4,1 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak; az ODBE az állami koncesszió birtokosaként az összes nemzeti trafik kizárólagos beszállítója. Az állami koncesszióban működő dohányboltellátó mögött a hazai dohánypiac két erős oszlopa, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. áll 49-51 százalékos arányban. A Sánta-érdekeltség Tabán Trafikban van, két cégen keresztül. A szintén hódmezővásárhelyi Sánta-család és Lázár János pedig a fideszes politikus elmondása szerint is jól ismerik egymást. 

A mostani átrendeződés várhatóan annyit jelent, hogy az állam a dohánybizniszből származó bevételeit máshová csoportosította át. 

(Kiemelt kép: Egy alkalmazott cigarettát pakol egy XXII. kerületi nemzeti dohányboltban 2013. július 1-jén. Fotó: MTI | Bruzák Noémi)