DK: Arcátlan törvényjavaslat a fideszes alkotmánybírók bebetonozására

Arcátlan az a Navracsics Tibor által benyújtott törvényjavaslat, amely megszüntetné az alkotmánybírák mandátumának 70 éves felső korhatárát – közölte a Demokratikus Koalíció (DK). Az ellenzéki párt szerint különösen azért felháborító a javaslat, mert a fideszes többség által (ellenzéki egyetértés nélkül) megválasztott alkotmánybírák, akiket részben olyanok helyébe választottak, akiknek mandátuma a 70 éves korhatár betöltése miatt szűnt meg, e korhatár betöltése után is alkotmánybírák maradhatnak.

2013. november 3., 19:12

Az Orbán-kormány Navracsics igazságügyi miniszter előterjesztésében törvényjavaslatot nyújtott be az „egyes törvényeknek az Alaptörvény 5. módosításával összefüggő módosításáról”, és ebbe a javaslatba csempészte be az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosítását, amely szerint megszűnik az alkotmánybírók Fidesz által 12 évre meghosszabbított mandátumának 70 éves korhatára.

Bauer Tamás, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint ez azt jelenti, hogy azok a fideszes többség által ellenzéki egyetértés nélkül megválasztott alkotmánybírák, akiket részben olyanok helyébe választottak, akiknek mandátuma a 70. éves korhatár betöltése miatt szűnt meg, e korhatár betöltése után is alkotmánybírák maradhatnak.

A DK szerint ez egyrészt azért arcátlanság, „mert semmi köze az ötödik alaptörvény-módosításhoz. Másodszor azért, mert korábban a bírák nyugdíjkorhatárát leszállították, hogy a régebbi bíráktól megszabadulhassanak, most meg az alkotmánybírákét megszüntetik, hogy a Fidesz által kiválasztottak az eddigi korhatár betöltése után is helyükön maradhassanak, ha netán új többség lenne az Országgyűlésben. Harmadszor pedig azért, mert ezzel megint egyoldalúan a Fidesz választottjait tartja hatalomban jóval a kormány mandátumának lejárta után.”

A Demokratikus Koalíció a fideszes többség által ellenzéki egyetértés nélkül megválasztott alkotmánybírák mandátumát, és ezáltal ma már az egész Alkotmánybíróságot nem tekinti legitimnek. A párt közleménye szerint az Ab „ma már – a semmisségi törvény ügyében – csúfot űz az alkotmánybíráskodásból”.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.