Die Presse: Magától fő Orbán gulyáslevelese
A budapesti nemzeti-konzervatív kormány az utóbbi időben határozottan visszafogottabban viselkedik. Az április 6-i újabb választási sikert szem előtt tartva Orbán Viktor miniszterelnök ismét magasabb fokozatra kapcsolhatja a főzőlapot – írja Benedikt Lentsch a Die Presse vendégkommentár rovatában.
Jelenleg viszonylag alacsony hőfokon, magától fő a gulyásleves a magyar kormánytermekben. Az EU gyomortájékára bevitt néhány sorozatos ökölcsapást követően most kis lángon működik Orbán Viktor jobboldali konzervatív kormánya, és egy éve alig hallat magáról. Csak a burgenlandi gazdák tulajdonának kisajátítása körüli színjáték izzasztotta meg röviddel ezelőtt Andrä Rupprechter osztrák mezőgazdasági minisztert. A visszafogottság hátterében a Magyarországon április 6-án tartandó parlamenti választás áll.
Miután négy éven át az Orbán-kormány kétharmados többséggel kormányozta az országot, most itt az ideje a mérlegkészítésnek. Számos bírálónak az a véleménye, hogy az Orbán-kormány intézkedéseinek egy része antidemokratikus tendenciákat mutat. Magától adódik a kérdés, hogy az elmúlt évek törvénykezése vajon valóban veszélyt jelentetett-e a magyar demokráciára.
Orbán saját alkotmánya
Tény mindenképpen, hogy az új magyar alaptörvényre nem volt feltétlenül szükség, mert a régi alkotmány garantálta a jogállami és a demokratikus elemek érvényesülését, és ezért semmiféle szakmai nyomás nem volt felismerhető az új alkotmány megalkotására. Az Orbán-kormány azonban létre akarta hozni a saját alkotmányát.
Ez mindenekelőtt a többi parlamenti párt bevonásának elmaradásából, valamint az új alkotmány kidolgozásának és elfogadásának gyors végrehajtásából ismerhető fel. Az Alaptörvény elfogadása azonban ennek ellenére sem nevezhető antidemokratikusnak, mivel az Orbán-kormányt demokratikusan legitimálja a kétharmados többsége.
Hasonlóképpen minősíthető az új magyar választási törvény is, amely az új alkotmánnyal együtt lépett hatályba. Ez tartalmazza a szabad, tisztességes, az egyenlő jogokat biztosító és rendszeres időközökben megrendezendő választás általános alapelveit. Tehát nem automatikus a Fidesz hatalommegtartása. A következő parlamenti választáson azonban mégis észrevehető a Fidesz előnye, mivel a választási körzetek újbóli kijelölése a nemzeti-konzervatív párt javát szolgálja. A választási bizottságok helyeinek egyoldalú betöltése is játékteret biztosít a manipuláláshoz.
Lényegesen egyszerűbb azonban antidemokratikusnak tekinteni az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság kompetenciáinak új szabályozását.
Már magában az a lehetőség is kérdésessé teszi a magyar parlamentarizmus alakulását, hogy a Fidesz által létrehozott és betöltött költségvetési tanács gyakorlatilag vétójoggal rendelkezik a költségvetés összeállításában, és emiatt az éves költségvetés nem teljesítése új választással fenyeget. Ezt tovább nehezíti, hogy az újonnan létrehozott költségvetési tanács működési ideje meghaladja a jelenlegi törvényhozás idejét, így más pártok által létrehozott jövőbeli kormányokat is érinthet majd.
Korlátozott kompetenciák
A Magyar Országgyűlésén kívül az Alkotmánybíróság kompetenciáit is korlátozták. Ez leginkább az adó- és pénzügyi törvényeken keresztül ítélhető meg, amikor az államadósság a teljes GDP 50%-a alatt van. Az új magyar alkotmányban a teljes GDP fogalma nagyon homályosan van megfogalmazva. Az Alkotmánybíróság ellenőrző jogkörének a jelenlegi kormány által történt csökkentése ezen korlátozások révén állapítható meg. Az Alkotmánybíróság személyi összetételének egységesítése még erősebben mutatja meg az ellenőrzési jogkör Orbán-kormány által történő korlátozását.
A bíróságok megkurtított függetlenségét is heves bírálatok érték. A problémát az okozza, hogy aggodalomra ad okot az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal Fidesz által kinevezett elnök asszonyának kiterjesztett hatalmi kompetenciája és a kormányzati időszakon átnyúló kinevezése. Az a jogköre, hogy beavatkozhat a folyó bírósági eljárásokba, valamint az eljárásokat mérlegelése szerint más bírákhoz helyezheti át, felismerhetővé teszi azt a törekvést, hogy lehetőség szerint a jövőben a bíróságok ne működjenek önállóan.
Az a szabály, hogy az Országos Bírósági Hivatal utalja ki a pénzügyi eszközöket az egyes bíróságok részére, ami által a hivatal jutalmazhatja vagy büntetheti a bíróságokat, felerősíti az aggodalmakat, miszerint a bíróságok függetlensége hiányos. A gyakorlat eddig még nem igazolta ezeket a tendenciákat.
Veszélyeztetett sajtószabadság
Az új médiahatóság, amelynek működési ideje több mint két választási periódus, és amelynek valamennyi tagját egyoldalúan a Fidesz biztosítja, képes lehet a közszolgálati média tartós befolyásolására. Mindenekelőtt azért, mert ez a hatóság felhatalmazást kapott arra, hogy döntsön a közszolgálati rádiókban megjelenő tudósításokról. Így többé nincs lehetőség arra, hogy a közszolgálati rádiók révén befolyásolható legyen a választandó politikai többség álláspontjáról folyó szabad közösségi véleményformálási folyamat egy része. Súlyos aggodalmat ébreszt az a tény, hogy a működési engedélyhez szükséges frekvenciát a médiahatóság jelöli ki a közszolgálati rádiók részére, s így azok a kormányzati többség fennhatósága alatt állnak.
Ezen az alapon az ember arra a következtetésre juthat, hogy Magyarországon nem létezik többé médiaszabadság. A valóságban azonban eddig még egyetlen kormánnyal szemben kritikus adótól sem tagadták meg a frekvenciát. A közszolgálati rádiókon kívül magánadók is működnek, amelyek szabadon és kritikus hangnemben tudósítanak az Orbán-kormányról.
A kulcspozíciók megszerzése
A magyar demokráciára mindenekelőtt az jelenti a veszélyt, hogy az alkotmánymódosítások révén a Fidesz az állami intézményekben megpróbálja hosszú távra biztosítani magának a legfontosabb kulcspozíciókat. Ezért az Orbán-kormány intézkedései a következő kormányzati időszakokban a nemzeti-konzervatív erők kormányzati részvétele nélkül is kifejtik majd a hatásukat.
A más összetételű jövendő kormányok számára nehéz lesz kétharmados többség nélkül visszacsinálni az Orbán-kormány intézkedéseit. Az újonnan létrehozott testületek jelentős kompetenciája és erős vétójoga következtében a következő kormányok számára a parlamenti munka is körülményessé válik. Hogy ez valóban így lesz-e, az csupán spekuláció, és újra kell majd megítélni a következő parlamenti választás után.
Szinte biztosra vehető azonban, hogy Orbán és pártja, a Fidesz, a következő választási periódusban is derekasan alá fog fűteni a gulyáslevesnek. Aktuális közvélemény-kutatások szerint a nemzeti-konzervatívok ismét megszerzik az abszolút többséget. Tehát figyelmesen követhetjük majd, hogy mivel ízesíti Orbán a gulyáslevesét, és ki fogja majd megégetni a száját!
E-mailcím: debatte@diepresse.com
Die Presse (2014.03.24.)Fordította: dr. Gonda László