Dezső kampányhalála
Az „európai értelemben vett konzervativizmus” a hétvégén disznót vágott. Bokrossal, Dávid Ibolyával és a Magyar Demokrata Fórum prominenseivel. Volt sok kolbász, még több pálinka s egy párt, amely vérrel-verejtékkel kampányol. KRUG EMÍLIA riportja.
– Dezső EU-konform módon levágva, a kolbász betöltve, reggeli az asztalon – jelenti Karsai Péter, a fórum parlamenti képviselője, helyi nagyágyúja a kampánybusz ajtajában megjelenő elnök asszonyának.
Itt Karsai a házigazda.
Eddig Dávid Ibolyától kaptuk a lélekmelegítőt („valamilyen gyümölcsös”), a Bokros-mesekönyvet („Ha anyukád megkért, hogy vidd le a szemetet, és Te nem fogadsz szót neki, akkor valaki másnak kell levinnie azt. Így van ez az adóval is.”), stábjától meg a kulisszatitkokat (miniszterelnök-jelöltjüket néha még ők is nehezen érik utol, és tényleg nincs tanácsadója).
A hajnali vágásról lemaradunk, pedig csak egy faluszéli benzinkútnál időztünk csöppet.
Épp jó helyen. A kúttulaj rendületlenül tölti lelkesedését az elnökbe.
– Örülök, hogy ide tértek be. Én tényleg éreztem a felemelkedést, amikor az MDF került hatalomra, csak a segély ne lenne olyan sok, mert senki nem dolgozik.
Az elnök bólogat, jövő, változás, segély helyett munka. Kortesbeszéd minimál.
– Na, mindjárt kijön három ajánlószelvénnyel – somolyog egy stábtag.
Rájuk férne. De cédula helyett csak fél tucat kávé kerül, Dávid Ibolya fizeti a feketét az álmos újságíróknak. Még mondja valaki, hogy gazdag a fórumos eklézsia. (A kampány-Ikarus is recseg-ropog néhol.)
Bokros, aki előttünk érkezett a jánoshalmi tanyára, a konyhán tüsténkedik.
– Egész tudásomat beleadtam.
A resztelt májba. (Szalagcím: „Bokros nem rosszmájú.” Amúgy tényleg jó lett.) Az alapanyag Dezső, az egyéves, százhúsz kilós mangalica, akit éltében csak kukoricával hizlaltak. Igazi hungarikum (volt), büszke is rá a tanya tulaja.
Kiderül, négy éve látja vendégül a fórumot disznóvágáson, most először sajtónyilvánosan. A tematika: hungarikumok. Ügyes. Malacságok, pálinka, „a politikus is ember”-dizájn.
A párt prominensei most öltöny helyett köténykében, Dávid Ibolya síruhában (merthogy azt mondja, számára a disznóölés gyerekkorában egyenlő volt a megfázással). Herényi Károly elnökhelyettes jóízűen falatozik, Bokros zúdítja rá a médiahadat:
– Alelnök úr eszik, micsoda kép! – aztán észbe kap. – A posztokat nehezen tudom megjegyezni.
Egy sarokba molinók kerülnek (gondolták volna, hogy a párt plakátjain többnyire a sajtóosztály ifjú titánjai mosolyognak, akik most pincérek is egyben?), és röpke sajtótájékoztatón megtudjuk: a fórumnak nemhogy összeomlott volna a szakpolitikai kabinetrendszere, de még gyarapszik is. A tizenhatodik a hungarikumoké. Összefogás, népszerűsítés, mennyiség helyett minőség. És demonstráció: az asztalon ál- (értsd bolti) és valódi pirospaprika. Az utóbbit a hetvenhat éves Bözsi néni készíti, maga válogatja a zöldséget, a hibásat és a csumáját kidobja, ettől lesz ilyen szép piros. Odébb kalács s hétféle pálinka. Karsai képviselő utánanézett kicsit a pálinkasztorinak.
– 1850-ig földesúri kiváltság volt a főzetés. Aztán állami szeszfőzdék jöttek létre, ezek működtek a Tanácsköztársaság alatt is. Ma az a baj, hogy a magyar pálinkának nincs megkülönböztető jegye, mint például az Unicumnak. Azt mindenki megismeri.
Akár iparművészeti pályázatot is jónak látna evégett.
– Itt minden üveg jövedékiadózott, s ez így helyes – mondja Bokros, utalva Orbán új keletű, szabad pálinkafőzéses liberalizmusára.
De a fórumos jelölt amúgy csak szaglássza a kupicákat. Vezet. Elhozott pár embert, „társadalmilag így hasznosabb”.
A mangalicakolbász kész, az illat terjed, a terem zsugorodik. Dávid Ibolya és Makai Zsolt választmányi elnök a tányér fölött is egyeztetnek. Herényi újságírónak magyarázza, az, hogy a fórum alkalmazza az exfideszes, rendőrverő Lengyel Zoltánt, „keresztényi kötelesség”.
Levegőzünk. Bokros az állatsimogatóban Dezső túlélő testvéreit látogatja meg.
– Menj be hozzájuk, úgy jobb a kép – inti neje.
De ő marad kívül. Amúgy derűs, kamerakész, készségesen válaszolgat. Csak kevesen kérdezik a fórumos belügyekről. Azt mondja, egy hét múlva beleveti magát a kampányba. Faggatjuk a hungarikumokról, nála a mákos tészta hiányzik a sorból. S hogy mi az új szakpolitikai kabinet konkrét törekvése? Bajsza alatt somolyog, és passzol:
– Azért nem mindig Bokros fújja a passzátszelet.
