Nem nézhette volna tétlenül a rendőrség a Deák téri vonulást a TASZ jogi szakértője szerint

2020. május 31., 13:16

Szerző:

Amíg békés és biztonságos egy tüntetés, addig veszélyhelyzetben is jó indok van arra, hogy megtartsák. Mivel a Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők által szervezett dudálós, Clark Ádám téri demonstrációk nem jelentettek járványügyi kockázatot, indokolatlanul lépett fel a résztvevők ellen a rendőrség – mondta a Klubrádiónak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője, aki szerint viszont a csütörtöki, Mi Hazánk által szervezett „rasszista vonuláson” összeengedték az embereket, nem tartották a védőtávolságot, így lehetett volna szankcionálni.

Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértőjét arról kérdezték, jól döntött-e a rendőrség, amikor nem oszlatta fel az engedély nélkül megtartott tüntetést. Szerinte ez nehéz kérdés, mert „nyilvánvalóan rasszista, provokatív tüntetés volt”, de szigorúan az alkotmányos mércék szempontjából nézve még ha feszegette is, nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának határát.

Az, amit ott skandáltak, „bármennyire is gyomorforgató”, amíg pusztán hangoztatják és nem követnek el erőszakos cselekményt, addig a rendőrségnek nincs indoka fellépni.

De meddig számít valami szabad véleménynyilvánításnak és mikortól uszításnak? Hegyi Szabolcs azt mondta: a korábbi szélsőjobboldali, rasszista felvonulásokon, amikor kis települések cigánysorán, magánszemélyek lakóháza előtt üvöltözték, hogy cigánybűnözés, az egyértelműen jogsértő és félelemkeltő volt.

 

 

 

Viszont Budapest egy utcáján (akár a roma önkormányzat épülete előtt) vagy a Deák téren ez az úgynevezett „foglyul ejtett közönség” szempontja nem áll meg. Az uszítást a rendőrségnek az alapján kellene megállapítania, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy a beszédek hatására erőszakot alkalmaznak a résztvevők.

Veszélyhelyzetben elvileg nem szabadna demonstrációt tartani, ezért fel kell vetni a dudálós, kormánykritikus demonstrációval kapcsolatban a kettős mércét, mert akkor a rendőrség keményen lépett fel és igen nagy összegű büntetéseket osztott.

Hegyi Szabolcs jelezte, ez más aspektusa a dolognak; szerinte a véleménynyilvánítás szempontjából nincs óriási jelentősége a veszélyhelyzetnek, amíg békés és biztonságos egy tüntetés, addig ilyen körülmények között is jó indok van a megtartására. A dudálós tüntetések ilyenek voltak, mert egyáltalán nem növelték a járványügyi kockázatot. Éppen ezért teljesen indokolatlan volt, hogy őket büntette a rendőrség – jelentette ki.

A Mi Hazánk Mozgalom megemlékezése a Deák téri késelés á
Fotó: Kovács Tamás

Ellenben egy felvonuláson, mint amilyen a csütörtöki „rasszista vonulás” volt, ahol összeengedték az embereket, nem tartották be a másfél méteres védőtávolságot, lett volna indoka a rendőrségnek arra, hogy figyelmeztesse a résztvevőket, és ha nem követik az utasítást, akkor szankcionálja őket.

Hegyi Szabolcs azt mondta: nagyon fontos szempont, amit ritkán szoktak hangsúlyozni, hogy ha a rendőrség előzetesen tiltaná ezeket az eseményeket, akkor nem szembesülne a magyar társadalom azzal, hogy milyen fokú indulatok dolgoznak és hány emberben, másrészt bizonyos értelemben „mártírt csinálnánk fasisztákból”. Fontosabb arról beszélni, hogy „a fasizmus és a rasszizmus itt él közöttünk”, és ne arról, hogy jogszerűen tiltott-e egy rendezvényt a rendőrség, vagy sem.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.