De mit művelt itt Bangóné Borbély Ildikó?

„Csak hogy egy mondatot mondjak, ha már szókimondó vagyok. Sok a patkány Magyarországon. Ha már a patkánytéma felhozódott itt Budapesten. És nem csak Budapesten” – így felelt Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő Kárász Róbert ATV-s műsorvezető kérdésére: miként lehetséges, hogy a Fidesz támogatottsága folyamatosan emelkedik, ha közben a kormány ellopja az uniós pénzeket?

A patkány szó nem véletlenül került most a közbeszédbe, kampányvita zajlik ugyanis arról, hogy a Tarlós István vezette főváros tavaly új patkányirtó céget fogadott, és furcsamód azóta egyre több Budapesten a rágcsáló. Bangóné két témát mosott össze úgy, hogy ezzel kellő muníciót adott a szavain felhorgadó jobbos támadásnak.

Amikor a riporter visszakérdezett, hogy a mondatának mi az áthallása, a szocialista képviselő így reagált: „Mindenki úgy gondolja, ahogy akarja. Ezt meg kellene állítani, a patkányinváziót is, mert nagyon sok kárt tudnak okozni Magyarországon, és okoztak is az elmúlt időszakban.”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormánypárt azonnal Bangóné lemondatását követelte, és többlépcsős tájékoztató kampányt ígért az ügyről. Az első videó el is készült, ebben drámai hangon mutatták be, hogy a fideszes szimpatizánsokat patkányozta le a balos képviselő. A szocialisták ellenvideóval és a patkánykormány szlogennel vágtak vissza. Az ő kampányvideójukban Bayer Zsolt vezető kormánypárti publicista szövegeit vágták össze, amelyekben

a Fidesz-tag újságíró Orbán Viktor ellenfeleiről mint „sivalkodó patkányokról”

értekezik, meg arról, hogy a rebellis, parlamenti bizottsági ülésen megjelenő civileket a „taknyukon és a vérükön kell kirángatni” a Parlamentből.

Közben Bangóné a Facebookon kért bocsánatot azért, mert – szerinte – félreérthetően fogalmazott. „Megelőzve minden további félremagyarázást: meg sem fordult a fejemben, hogy szavazókat összefüggésbe hozzak a patkányinvázióval. Patkányhelyzet persze ettől még van, és ezt a krízist azonnal kezelni kell. Erről beszéltem az ATV-ben is. Ha valaki ennek ellenére is megbántódott, akkor bocsánatot kérek!”

A vihar elcsitulni látszik. A Fidesz lapzártánkig nem jelentkezett a többlépcsősnek ígért tájékoztató kampányának újabb epizódjával, de a szocialisták sem forszírozták tovább ellencsapásukat. Ujhelyi István kampányfőnök még a közösségi oldaláról is levette a szocialista ellenvideót. Információink szerint az MSZP elnökségében sem volt teljes az egység, hogy így beleállva kell-e védeni a védhetetlent. Ráadásul az ellenzéki média és reprezentáns képviselői is elhatárolódtak Bangóné kijelentésétől. A DK-s Gyurcsány Ferenc után végül Ujhelyi is arról beszélt, hogy a durva beszéd nem az ellenzék, hanem a Fidesz és holdudvarának sajátja.

Akkor minek tekinthető ez a történet? Kudarcnak? Bakinak? Félremagyarázott álmos mondatnak? Egy reggeli műsorban történt értelmetlen keménykedésnek?

Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője szerint a magyar társadalom botránytűrő képessége a Kövér László által elmondott köteles beszéd óta nagyon sokat változott, ma már súlyosabb kijelentések sem borzolják fel annyira a kedélyeket.

Az emlékezetes köteles beszédet Kövér László, a parlament jelenlegi elnöke mondta egy 2002-es kampányhajrában tartott fideszes békéscsabai fórumon. Ahol a pártjának terveit, olimpiai álmát ellenzőket ostorozta így: „Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat.” A mondatot – amit Kövér a helyszínen próbált valahogy korrigálni – a politikus Szombathelyen megismételte, ezzel a bonmot-val zárva mondandóját: „És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk.” Gyurcsány Ferenc és kampánycsapata a beszédet vészjóslóra hangszerelte. Debreczeni József Új miniszterelnök című könyvében így beszélt erről: „Úgy tűnik, elveszítjük a választásokat. Összehívok magamhoz öt embert. (…) Mi a csudát lehet itt még tenni? Többek között elhangzik, hogy semmit. (…) Valamikor nagyon későn jön ez a kötéldolog, ami elhangzik a Kövér szájából. (…) És azon a pénteken, ott nálunk, úgy döntünk, hogy ezt a kötélügyet kell megcsinálni. Mert ebben a kötélben ott van mindaz a félelem, ami a Fidesszel szemben létezik. (…) Hogy az utolsó napokban a közhangulatban megfordulnak bizonyos tendenciák, az tény. Aligha vonható kétségbe, hogy ezekbe a jelentős részben rejtett lélektani folyamatokba számottevően belejátszott Kövér mondatainak félelemkeltő hatása – pontosabban az a hatás és az a félelem, amelyet a politikai ellenfél kommunikációs gépezete mindebből indukált, gerjesztett.”

A Gyurcsány-stáb a köteles beszédet húsvét előtt hangolta át a kampányra. Következő héten volt a választás. Nem lehetett védekezni ellene.

A közbeszéd nem Bayer Zsolt felbukkanása óta durvult el. Torgyán József kisgazda vezér 1996. március 15-én még így beszélt a kormányon lévő, a Bokros-csomagot bevezető, egymást maró szocialista és SZDSZ-es ellenfeleiről: „Álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat, és amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban tovább kurtított szerencsétlen nemzetünket.” Ez a hangütés súlyos népszerűségvesztést okozott a Kisgazdapártnak.

Se szeri, se száma a káromkodós, patkányozós politikusi kiszólásoknak. A szocialista Szanyi Tibor például a patkányújságírás kifejezést dobta be a köztudatba.

Ezzel azokra az írásokra célzott, amelyek azt firtatták, hogy egy fogadást elveszítve miért nem a saját pénzéből, és miért az uniós költségvetés terhére látta vendégül Brüsszelben a Goj Motorosok több tagját. Volt olyan kemény kiszólás, amelynek következménye is lett: az azóta autóbalesetben elhunyt Arnóth Sándor püspökladányi fideszes képviselő 2008-ban Iváncsik Imre államtitkár parlamenti beszéde közben azt kiabálta be: „Lógni fogsz!” Pár órával később az Orbán Viktorral való beszélgetés után lemondott mandátumáról.

Vajon lesz-e következményük Bangóné mondatainak? Az már most látszik, hogy a képviselő háttérbe vonult, nem szerepel a nyilvánosság előtt. Alig három hét van hátra az uniós választásig. Vajon hogyan hat a mostani botrány a voksolásra? Hathat-e egyáltalán?

– Akkor van tétje egy rossz elszólásnak, ha a pártok új szavazókat akarnak megszerezni maguknak – mondja Závecz Tibor. Szerinte az EP-választáson főként azok jelennek meg, akik valamilyen szinten kötődnek a számukra szimpatikus pártokhoz. A politikusok számára az lehet az uniós választás tétje, hogy az elkötelezett szavazókat el tudják-e vinni az urnákhoz. A biztos pártválasztók száma mintegy hárommillió, aránya a választókorúak között 40 százalék körüli. Ennyi szavazót igyekeznek mozgósítani a pártok, új voksolókban már kevésbé reménykedhetnek. A szocialistáknak mintegy négyszázezer szimpatizánsukat kell rábírniuk a szavazásra. Závecz Tibor azonban elképzelhetőnek tart ellenzéken belüli mozgást. Függhet többi között a listavezető személyétől, a kampánytól, az aktuális eseményektől, hogy az utolsó pillanatban hogyan dönt a választó.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója szerint a szocialista képviselő patkányozása nem ártott az MSZP népszerűségének, sőt, Bangóné Borbély Ildikóénak sem.

Kormánypárti körökben ez utóbbi amúgy is alacsony volt. Úgy véli, az indulatos kiszólás az ellenzéki szavazók részéről is pozitív fogadtatásra talált, az internetes kommentekből is látszik, hogy a baloldali szimpatizánsok körében – bár a megfogalmazás nem szerencsés – van igény az ilyen mondatokra, mivel belső, elfojtott indulatokat hoz a felszínre. Pulai András szerint elvileg még plusz szavazókat is hozhat az MSZP-nek az indulatos szöveg, de korlátozott a hatása, ugyanis több héttel vagyunk az uniós szavazás előtt. Ráadásul a médiaviszonyok kiegyenlítetlensége – felmérések szerint 80:20 a kormánypárti és ellenzéki sajtó aránya – sem segíti, hogy a történet a baloldal malmára hajtsa a vizet.

A Nézőpont Intézet kutatása szerint maga az ellenzéki tábor többsége szerint sem helyes, hogy a politikusok a patkányhoz hasonló kifejezéseket használnak egymásra, kétharmaduk (67 százalék) is elítéli ezt a stílust. A Nézőpont által megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) gondolkodik így. A Publicus Intézet is ígért az ügyről kutatást, annak adatait lapzártáig nem hozták nyilvánosságra.