De honnan tudják, hányan ülünk a képernyő előtt?
A magyarok a felmérések szerint dobogós helyen állnak a tévénézésre fordított időben. A műsorok nézettségét egy nemzetközi kutató és tanácsadó cég, az AGB Nielsen méri, mégpedig néhány száz háztartásban elhelyezett készülék segítségével. Sokan megkérdőjelezik az adatok megbízhatóságát, mert a minta túlságosan kicsinek tűnik a lakosság számához képest.
A nyomtatott sajtó képviselői hosszú idő óta érvelnek a hirdetők felé azzal, hogy a tévécsatornák nézettségi adatai nem feltétlenül reálisak. Az AGB mindössze 840 háztartást von be a felmérésbe, ami azt jelenti, hogy mintegy kétezer ember tévénézési szokásait tudják követni, ami nem túl sok az ország tízmillió lakosához képest. Ezzel szemben a lapok olvasottságát felmérő Szonda Ipsos-Gfk évente változó 32 ezer embert kérdez ki részletesen, mit és mennyit olvasnak. Ezzel sokkal megbízhatóbb és mélyebb elemzésekre alkalmasabb adatokhoz jutnak, mint a tévénézést mérő AGB.
Több tízezer lakást felszerelni a megfelelő technikai eszközökkel valóban irreálisan költséges lenne, a néhány száz háztartás viszont tényleg kevésnek tűnik. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi időkben jelentősen lecsökkent a mérésben résztvevő háztartásokban élők száma. Az AGB Nielsen ezért nemrégiben úgy döntött, hogy hosszú idő után végre bővíti a kutatási mintát, és több lépcsőben kétszáz háztartással egészíti ki a becslések alapjául szolgáló lakások körét, így a mérési eredmények statisztikailag valamivel pontosabbá válhatnak.
Az eddigi 840 helyett hétfőtől 890 lakásban helyezi el mérőeszközeit. A cél az, hogy legalább 2200 embert érintsen a felmérés, és nagyobb legyen a többszemélyes háztartások aránya. A tervek szerint jövőre tovább bővítik a nézettségi eredmények alapjául szolgáló mintát, így a társaság január 1-én ötven újabb háztartást kapcsol be, majd 2009. április 1-től további száz háztartással folytatja a bővítést, így 1040-re nő a nézettségmérésben részt vevő háztartások száma.
Az AGB a csatornák nézettségét egyes háztartásokban elhelyezett mérőeszközök segítségével becsüli. A berendezések azt rögzítik, hogy a lakásban tartózkodók éppen melyik csatorna műsorát kapcsolták be. Azt persze nem lehet megállapítani, hogy valóban nézik-e, vagy csak háttér-tévézésről van szó. A teljes lakosság nagyságához képest csekély mintát úgy állítják össze, hogy az nagyjából tükrözze a magyar lakosság összetételét, így azt remélik, hogy a kapott nézettségi eredmények - a teljes tévénéző közönségre is kivetíthetőek.
