Daróczi Gábor: Az embereknek tele a hócipője az ígéretekkel
Daróczi Gábor szerint a kormányzat ahelyett, hogy igénybe venné szervezete két évtizedes tapasztalatait, párhuzamos intézményeket hoz létre, vagy támogat. Állítása szerint már második körben hirdetett a kormány EU-s támogatásokra pályázatot azokra a célokra, amikért a Romaversitas Alapítvány dolgozik. Az első kör másfél milliárd forintját „jellemzően az egyházak által működtetett szakkollégiumok” kapták meg – hangzott el a Klubrádióban.
Fotó: Bazánth Ivola
A Romaversitas elnöke úgy véli ez a kettőzés nem hatékony, ráadásul a megítélt összegekből pont ugyanannyi megy roma fiatalok részére nyújtott ösztöndíjakra, mint amennyit a Romaversitas magánforrásokból biztosít.
A Daróczi Gábor vezette alapítvány „egyetlen jó példaként” szerepelt a romák felsőoktatását támogató szervezetként a Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiában. Így „teljesen érthetetlen hogy ez az említett TÁMOP-os (Társadalmi Megújulás Operatív Program) pályázatot miért úgy írták ki, hogy azon technikailag sem tudtunk elindulni. Mivel sem egyház, sem egyetem nem vagyunk, lehetetlen volt a kritériumoknak megfelelni” – mondta.
A legszegényebbeken rúgnak
A szervezetek megkettőzésének különösen jó példája az Igazgyöngy Alapítvány által „úttörő módon” működtetett toldi tanoda esete. A faluhoz közeli Biharkeresztesen a Református Egyház iskolát alapított és pályázati pénzekből csak ez az iskola tanodája kapott, a toldi intézmény nem.
„A legszegényebbeken nem csak úgy sikerül rúgni egyet, hogy ők nem kapnak, de sikerül úgy is rúgni, hogy egy elitiskolát, vagy egy ellen-intézményt létrehoznak; párhuzamosan őket megtámogatják. Azokat, akik meg tényleg a legszegényebbekkel és tényleg a romákkal foglalkoznak azokat meg nem” – vélte Daróczi Gábor.
A kormány részéről csak ígéretek érkeznek – mondja. Daróczi Gábor szerint a különböző uniós, illetve nemzeti szintű roma stratégiák célja bár jó, nem fogalmaznak meg elég konkrétumot és a megvalósításuk több mint bizonytalan.
A kormány és az Országos Roma Önkormányzat által vállalt ígéretek nem életszerűek. „Nem lehet azt mondani, hogy isten bizony itt 5000 roma egyetemista lesz, miközben az összes konkrét jogszabály és a szürke valóság éppen azt mutatta, hogy egyre kevesebb államilag finanszírozott felsőoktatási hely van" – mondta a Romaversitas Alapítvány elnöke.
Szakmaiatlan maszatolás
Az iskolai szegregációval kapcsolatban nyilatkozott a Klebersberg Intézményfenntartó központ elnöke a 168 Órának. Pölöskei Gáborné szerint közel azonos szintet próbálnak biztosítani minden iskolában, de nem a Klik az egyetlen illetékes szereplő, a problémát nem tudják egyedül megoldani.
Magyarország ellen jelenleg is folyik egy kötelezettségi eljárás roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt. A magyar bíróság még októberben döntött arról, hogy jogellenes szegregáció miatt felmenő rendszerben be kell zárni a kaposvári Pécsi utcai iskolát, gyöngyöspatai romák pedig a helyi általános iskola ellen indítottak kártérítési pert, mert a roma gyerekeket szegregáltan oktatták és külön vécét kellett használniuk. Pölöskei Gáborné szerint a két eset intő jel volt, de megoldották és most már tovább kell lépni, szerinte a Klik megalakulása óta nem romlott a helyzet és szó sincs arról, hogy támogatnák a szegregációt.
Daróczi Gábor szakmaiatlan maszatolásnak nevezte a Klik elnökének mondatait. Azt mondta, az ország tele van sok olyan iskolákkal, ahova csak roma gyerekek járnak, akiknek esélyük sincs eljutni a munkaerőpiacra. A bíróság által is törvényellenesnek és szegregálónak minősített kaposvári Pécsi utcai iskola problémája továbbra sincs megoldva – tette hozzá. A gyöngyöspatai romák kártérítési pert indítottak, arra hivatkozva, hogy gyerekeik alacsonyabb színvonalú oktatásban részesülnek, és az iskolában külön mellékhelyiséget kell használniuk. A követelt kártérítés 200 millió forint. Daróczi szerint a kormányzat szemében ez nem tétel. Viszont amikor tízezer gyerek fogja ezt követelni, bírósági döntés alapján akkor majd nem lehet a szőnyeg alá söpörni a problémát, mondta Daróczi Gábor.
A Klik Daróczi szerint vállalja a konfliktust, ahelyett hogy kivezetnék akár gazdasági okokra is hivatkozva a kis létszámú, nem költséghatékony szegregált intézményeket. Az ország számára további költségeket jelent majd az ilyen iskolákból kikerülő fiatalok foglalkoztatása a közmunkaprogramban, illetve az uniós kötelezettségszegési eljárás alapján megállapított büntetés kifizetése.
A cégek féltik politikai kapcsolataikat
A Romaversitas Alapítvány 2008-tól gazdasági és az elmúlt néhány évben politikai okok miatt elvesztette a nagyobb támogatóit – mondta Daróczi. Az alapítvány elnöke hozzátette: bár az alapítvány által támogatott diákoknak juttatnak még szponzorok direkt támogatást, a Romaversitast nem segíthetik, mert az a cégek „politikai kapcsolatainak a megromlását jelenthetné”.
Az alapítvány ennek ellenére most roma középiskolásoknak segít államilag támogatott egyetemi képzésekre bekerülni, valamint Fényhozók nevű adománygyűjtő kampányukkal szeretnének nagyobb nyilvánosságot szerezni, és tíz hátrányos helyzetű roma családnak napelemes világítást kiépíteni, hogy – mint a kezdeményezés weboldalán írják – a gyerekeknek ne kelljen többé gyertyafénynél írniuk a leckét.