Csatáry Lászlót háborús bűntett gyanújával őrizetbe vették

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye miatt kérte dr. Cs. László Lajos házi őrizetének elrendelését" - olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. A kerületi bíróság úgy ítélte meg: "megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de mozgási és helyváltoztatási képességét tekintve még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadon hagyása esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna. Az eljárási cselekményeken való részvétele ezért csak kényszerintézkedéssel biztosítható." A bírósági döntés szerint az ügy megkívánja a gyanúsított rendelkezésre állásának folyamatos ellenőrzését, amely csak a házi őrizet keretei között valósulhat meg. A 30 napos házi őrizet elrendeléséről szóló végzés a gyanúsított és védőjének fellebbezése miatt nem jogerős, de végrehajtható.

A Fővárosi Főügyészség megbízott vezetője szerda délelőtt jelentette be, hogy a nyomozó ügyészek a hajnali órákban felkeresték a lakásán a 97 éves férfit, majd gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették. Ibolya Tibor elmondta, hogy a gyanúsított együttműködő volt, tagadta bűnösségét, de érdemi vallomást tett a 68 évvel ezelőtt Kassán történtekről, a többi között hivatkozott arra is, hogy parancsot teljesített, a kötelességét végezte. Az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry rendőr volt, amikor 1944 májusában kinevezték a kassai téglagyárban lévő internálótábor parancsnokává. E minőségében rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat négy-öt szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílásokat vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettnek minősülnek, amelyért életfogytiglan is kiszabható.

A nyomozás tavaly szeptemberben indult Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája vezetőjének feljelentése nyomán. A megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatóján elmondta: tekintettel arra, hogy Csatáry 97 éves, nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás kezdeményezését. Ugyanakkor Ibolya Tibor megjegyezte azt is, hogy a gyanúsított a korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van. A megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Csatáryt 1944-ben elkövetett cselekedetei miatt néhány év múlva a távollétében Csehszlovákiában halálra ítélték, ez azonban nem akadálya a magyar hatóságok mostani eljárásának. Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta Csatáry ügyészségi-bírósági aktáját, szerdán az MTI-nek elmondta: 1948-ban a kassai járási népbíróság kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a férfit háborús bűnösként. "Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" - mondta a történész.

A New York Times arról írt: a Csatáry-ügy éppen akkor robbant ki, amikor az európai partnerek erősen aggódnak, mivel az Orbán-kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek aláássák a demokratikus intézmények, így az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét. És bár a hatalom ez EU vezetőinek sürgetésére hajlandó volt felülvizsgálni bizonyos változtatásokat, maradtak aggályok, hogy az ország jobbra tolódik. Ezekben a napokban Áder János Jeruzsálemben a Wallenberg-emlékünnepségen vesz részt, éspedig Kövér László helyett, mert az ő meghívását visszavonták, mivel ott volt Erdélyben, Nyírő József újratemetési ceremóniáján. A magyar elnökhöz intézett nyílt levélben Zuroff rámutatott: Csatáry letartóztatása erős jelzés lehet arra, hogy a magyar kormány változatlanul elkötelezett az európai demokratikus értékek iránt. Mint írja, az egyik leghatásosabb módszer az erősödő antiszemitista, rasszista és szélsőjobboldali hullám visszaszorítására éppen az lenne, ha bíróság elé állítanák azokat, akik pontosan annak az ultranacionalizmusnak a hatására követték el a Holocaust-bűnöket, ami manapság ismét felüti a fejét Magyarországon.

Érdemes üldözni Csatáry Lászlót? – teszi fel a kérdést a BBC budapesti tudósítója, mivel ellentmondás van a körül, hogy pontosan milyen szerepet is játszott a férfi annak idején Kassán. Efraim Zuroff azt mondja, hogy köze volt mintegy 15 ezer zsidó Auschwitzba szállításához. Magyar kutatók szerint viszont a bizonyítékok nem egyértelműek és csekély a valószínűsége, hogy a nyomozás sikerre vezet. Karsai László történész, aki maga is túlélő, kis halnak nevezi Csatáryt. Rajta kívül a szakértő legalább 2 ezer olyan embert ismer, aki sokkal rosszabb dolgokat követett el. Szerinte a Csatáry és a többiek levadászására költött pénzt inkább mindazok megcáfolására kellene elkölteni, akik annyira energikusan tagadják a Holocaustot. Úgy tűnik különben, hogy a magyar hatóságok tavaly ősz óta tudnak Csatáry hollétéről. Akkor ugyanis megbízták Zinner Tibort, hogy vizsgálja ki az ügyet. A történész egyhónapos munka után azt jelentette, hogy a férfi neve csupán volt elöljárója, az egykori kassai rendőrparancsnok-helyettes pere kapcsán található meg az archívumokban, egy szemtanú ugyanis beszámolt különös kegyetlenségéről. Zinner azt mondja, most három dolgot lehet tenni: 1. átadják Csatáryt Szlovákiának, 2. megkérik Pozsonytól az összes idevágó iratot és Budapesten állítják bíróság elé, 3. Hagyják, hogy az idő tegye a dolgát, hiszen a férfi már 97 éves. Karsai László különben azt mondja, hogy semmiképpen sem kívánja védelmébe venni az emberiség elleni bűnöket, amelyek sosem évülnek el, de Zuroff szerinte inkább cirkuszt csinál, feltehetőleg azért, mert egy másik ügyben a bíróság nem nyilvánította bűnösnek Képíró Sándort. A történész ezzel együtt azon a véleményen van, hogy alaposan elemezni kell a bizonyítékokat.

A Süddeutsche Zeitung szerint nem vet jó fényt a magyar hatóságokra, hogy először brit újságírók és nem a rendőrök találták meg Csatáry Lászlót, jóllehet ha minden igaz, utóbbiak már régen ismerték a címét. Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Wiesenthal-központ vezetője attól tart, hogy Magyarországon mégis elhúzzák az ügyet, mert szeretnének elkerülni egy olyan eljárást, amely fájdalma módon rávilágítana, hogy 1944-ben az akkori magyar állam együttműködött a nácikkal. A másik tényező, amit figyelembe kell venni, az a férfi magas kora: magától értetődően nagy az esélye, hogy a tárgyalásra alkalmatlanná nyilvánítják, még akkor is, ha az ügyészség eljárást indít ellene, bár Zuroff szerint ma is vezet autót.