Csalódás: korántsem annyira megtervezett és profi a Fidesz

Az MSZP országos elnöksége tiltakozik az ellen, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett akcióterv lépései kapcsán a kormány a kisjövedelműekkel fizettesse meg a gazdagok kedvezményezésének árát - ismertette a testület állásfoglalását szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Lendvai Ildikó, akinek közlése szerint a tervezett intézkedések nyomán 300 milliárd forint kerül a keveset keresőktől a jómódúakhoz. A szocialisták elnöke több tételt is említett, de ezek közül külön kiemelte, hogy a minimálbér adómentességének és az adójóváírás megszüntetésével, illetve a felső adókulcs eltörlésével számításaik szerint 300 milliárd forint kerül a kisjövedelműektől a gazdagokhoz - írta az MTI.

Kijelentette, hogy a havi 240 ezer forint alatt keresők átlagosan havonta 10-14 ezer forinttal kapnak majd kevesebbet, míg a minimálbéresek elveszítik jövedelműk egyhatodát. Hozzátette, hogy a felső kulcs eltörlése csak a munkavállalók 10 százalékát érinti, de aki 1 millió forintot keres havonta, az 140, míg aki 2 millió forintot, az 340 ezer forinttal kap majd többet.

Orbán mindenképpen tartja az idei hiánycélt

120 milliárd forintos megtakarítást célzó intézkedést vezet be mostantól a közszférában a kormány - derült ki Orbán Viktor szavaiból. A miniszterelnök kedden nyilatkozott az MTV Az Este című műsorának - számolt be a Független Hírügynökség. A politikus a már ismertetett, a közszférát érintő, megtakarítást jelentő intézkedések közül a költségstopot, a dologi kiadások befagyasztását, a bértömeg-gazdálkodás bevezetését emelte ki. Jelezte, hogy a bankoknak a tervek szerint három évig kellene évi 200 milliárd forintot fizetniük nyereségükből a költségvetésnek, szemben azzal, hogy az idén csak 13 milliárd forintot terveztek.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy mindenképpen tartani fogja az idei költségvetésben szereplő hiánycélt. Mint mondta: ezt örökölte, és ezen nem tud változtatni. Jelezte, hogy napokon belül a parlament elé kerül a költségvetés módosítása. A miniszterelnök véleménye alapján megjósolhatatlan, hogy idén mekkora lesz a gazdasági növekedés. Ehhez hozzáfűzte, hogy ezt a büdzsét nem az általa vezetett kormány állította össze.

A kedden a parlamentben bejelentett 29 pontos, a gazdaság átalakítását célzó akcióterv részleteiről szólva a kormányfő elmondta, hogy a kis és közepes vállalkozásokat érintő társaságiadó-csökkentést, amely 19-ről 10 százalékra mérsékelné az adót, szeptember 1-től akarják bevezetni. A 16 százalékos egykulcsos adót a kormány január 1-től, kétéves átmenti idővel akarja átvezetni az adórendszeren.

Megszorítással fedezné a Fidesz az adócsökkentést?

A Fidesz nem tehet úgy, mintha még mindig ellenzéki szerepben lenne - állítják egybehangzóan a

Népszavának nyilatkozó szakértők, akik szerint nagy felelőtlenség volt Magyarországot az államcsőd szóval egy mondatban említeni. A kommunikációjáról híres párt úgy tűnik mégsem annyira profi: ezt mutatja Varga Mihály korrigálása mellett az is, hogy bizonyos rémhírkeltő szavakat nem húztak ki a politikusok szótárából.

"Nem tehet úgy a Fidesz, mintha még mindig ellenzéki szerepben lenne" - szögezte le Juhász Attila a Political Capital igazgatóhelyettese a múlt héten tőzsdepánikot okozó nyilatkozatokat kommentálva. Hangsúlyozta, hogy a kijelentések annyiban voltak egy tudatos terv részei, hogy a párt belföldön következetesen a gazdaság rendkívül nehéz helyzetére hivatkozva igyekszik kibújni a korábbi ígéretei alól, a külföldi partnereknél pedig szerette volna elérni a hiánycél növelését. Ennyire éles külföldi és piaci reakcióira azonban nem számítottak, ezt mutatta a Fidesz zavara Kósa Lajos nyilatkozata után.

Juhász Attila szerint Kósa Lajos nem számított arra, hogy ekkora figyelem övezi a kijelentéseit. "Már ellenzéki pártként is hasonló mondatokat lehetett hallani a Fidesztől, csakhogy akkor ennek semmilyen következménye nem volt - fejtette ki a Political Capital igazgatóhelyettese hozzátéve, hogy kormányzó szerepben viszont ez a kommunikáció nem folytatható, nagy felelőtlenség Magyarországot az államcsőddel és Görögországgal egy mondatban emlegetni.

Juhász arra is rámutatott, hogy korántsem annyira megtervezett és profi a Fidesz politizálása, mint ahogyan azt sokan vélik. "Nem lehet tudatosságot feltételezni Kósa nyilatkozatánál sem, hiszen két nappal később Varga Mihály kiállt és ugyan költségvetési lyukakról is beszélt, de biztosította a piacot a hiánycél tartásáról". Az elemző szerint a befektetői hangulatra kedvezően hatott, hogy kormány teljes fordulatot végrehajtva vállalta a 3,8 százalékos hiánycél tartását - igaz a kormánynak nem is maradt más választása Manule Barroso és Orbán Viktor tárgyalása után.

"Az irány volt csak tudatos, a pártelnök által használt szavak viszont - államcsőd és Görögország - már nem" - fejtette ki a Political Capital igazgatóhelyettese, aki szerint az új kormány kommunikációjában más területen is jelentkeztek zavarok. Példaként említette, hogy miután kinevezésekor Pintér Sándor lényegében védelmére kelt Gergényi Péternek, gyorsan Balsai István bízták meg a 2006 őszén történt események kivizsgálásával, most pedig a gazdaságpolitikai irányváltás közepette hirtelen Papcsák Ferencet nevezték ki az elszámoltatás koordinátorának.

Juhász Attila szerint a Fidesz arra sem számított, hogy ennyire szigorú lesz az EU és a piaci környezet. Ez teljesen megköti a kormány kezét, akik az elemzői értékelésekből kiindulva - mint például az MNB 4,5 százalékos prognózisa - azt hihették, hogy valamilyen szintű engedményt el tudnak majd érni.

Szijjártó Péter szavaival kapcsolatban hangsúlyozta Juhász Attila, hogy a kormányfő szóvivőjének kijelentése korántsem volt annyira erős, mint Kósa Lajosé. Ugyanakkor hozzátette: "Szijjártó Péter később arra hivatkozott, hogy félremagyarázták a nyilatkozatát, de egy ilyen felelős pozícióban el kellene kerülni a félremagyarázható mondatok használatát".

Adócsökkentés minden áron

A Fidesz-KDNP a minél nagyobb választási győzelem érdekében azt sugallta a választóknak, hogy létezik pénzügyi-gazdasági stabilizáció megszorítások nélkül, ráadásul a gazdaságpolitikai szuverenitás csak politikai akarat kérdése, melynek következtében a kormány képes saját mozgásterét a neki megfelelő módon tágítani - fejtette ki Gyömöre Máté a Progresszív Intézet elemzője a Népszavának. "E stratégia ellenzékben jól működött, ugyanakkor az elmúlt hét bebizonyította, hogy kormányon súlyos következményekkel jár az országra nézve" - tette hozzá.

Szerinte a "csontvázak" hangsúlyozása és Magyarország államcsőddel való fenyegetése alapvetően azt a célt szolgálta, hogy a Fidesz úgy növelje mozgásterét, hogy a hiány elengedésével megszorítások nélkül megvalósíthassa adócsökkentési elképzelését, s egyben az elmúlt években állandóan napirenden lévő, egyetlen számon kérhető, konkrét választási ígéretét.

"A kormányzó pártszövetség azonban mintha elfelejtette volna frissíteni stratégiáját, hiszen nem számolt azzal, hogy a görög válság következtében az Európai Unió kényesen ügyel arra, hogy egyik tagállama se kezdjen felelőtlen költségvetési politikába, s míg ellenzékben "bármit lehet mondani", addig egy kormánypárti megszólaló minden szavára odafigyelnek a nemzetközi befektetők" - fogalmazott az elemző.

Gyömöre Máté szerint ezt volt kénytelen belátni a kormány is, ugyanakkor jól látszik, hogy a kormánypártok el akarják kerülni azt a vádat, hogy nem tartották be választási ígéreteiket, így végül kénytelenek "akciótervvel" (megszorítással) fedezni az idén már csak szimbolikusnak mondható adócsökkentést.

A Progresszív Intézet elemzője úgy vélekedett, hogy az elmúlt napok ellentmondásos kommunikációja azt a benyomást keltette, hogy mintha a Fidesz még maga sem tudná, pontosan mihez kezdjen a gazdasággal; hiszen amellett, hogy vészhelyzetet kommunikáltak, nem hoztak egyetlen, azt kezelő érdemi döntést sem.

"Orbán Viktor keddi bejelentéséből annyi viszont már kiderült, hogy az új kormány sem képes letérni az elődei által kijelölt útról, vagyis nincs ellentételezés nélküli adócsökkentés, bármennyire igyekezett is ennek ellenkezőjét kommunikálni a Fidesz" - fogalmazott hozzátéve, hogy időt próbáltak nyerni azzal, hogy a jelentősebb adócsökkentést két éves időtávra tolták ki.

Az ígéret ugyanis részben megmaradt, ám azt jelenleg nem látni, pontosan miből lesz fedezet a 16 százalékos egykulcsos adóra úgy, hogy közben a 2011-es költségvetési hiányt már 3 százalékra kellene szorítani (a konvergencia programban a 2011-es államháztartási hiányra szóló előrejelzés a GDP 2,8 százaléka, míg az IMF és az EU felé 3 százalékos hiánycélt vállalt Magyarország).