Csak egy odavetett mondat? – Gyárfás és a Fenyő-gyilkosság
A Fővárosi Főügyészség perújítási indítvány előterjesztésére tesz javaslatot a Portik-ügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek – adta hírül az e témában feltűnően jól tájékozott kormánynapilap, a Magyar Nemzet. A Fővárosi Főügyészség a Fenyő-gyilkosság kapcsán megállapította ugyanis, hogy Portik Tamás ellen a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján vádemelésnek lenne helye, csakhogy a felelősségre vonás „megfelelő módja” az ő esetében nem a vádemelés, hanem a perújítási eljárás, hiszen ellene 2017-ben már született jogerős ítélet egy összevont büntetőperben. Ennek keretében, mint közismert, Jozef Roháčot nyilvánították bűnösnek több emberen elkövetett emberölés bűntettében, s Portikot az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként marasztalták el. A Fővárosi Főügyészség szerint azonban Portiknak nemcsak az Aranykéz utcai emberöléshez volt köze Roháčon keresztül, hanem a Fenyő-gyilkossághoz is. Portikot így több emberen elkövetett emberölés kapcsán vádolhatják meg.
Ennyit a jogászkodásról. Ennél sokkal érdekesebb, hogy volt-e a Roháčot felbujtó Portiknak is felbujtója, s ha igen, akkor ez valóban az akkoriban nagyhatalmú médiacézár, majd később az úszószövetség mindent kijáró elnöke, a politikusokkal és újságírókkal pártállástól függetlenül fölöttébb szívélyes viszonyt ápoló Gyárfás Tamás volt-e. A vele szemben büntetőeljárást folytató ügyészség szerint ez nyilvánvalónak tűnik, de azok a hanganyagok, amelyeket a Magyar Nemzet tett közzé, ki tudja, milyen forrásból, ezt nem támasztják feltétlenül alá. Értelmezésük sokkal inkább annak kérdése, hogy ki hogyan áll hozzá az ügyhöz.
A történet közismert, ezért csak címszavakban: 1998. február 11-én, pár hónappal a parlamenti választások előtt a budapesti Margit körúton agyonlőtték Fenyő Jánost, a Vico médiabirodalom alapítóját, vezetőjét, aki agresszív stílusával sokak haragját – mások mellett Gyárfás Tamásét és a Postabank-vezér Princz Gáborét – váltotta ki. A másnapi kormányülésen Horn Gyula miniszterelnök – abban a hiszemben, hogy az MSZP maga is képes lesz önálló kormányalakításra – rátámadt a szabad demokrata Kuncze Gábor belügyminiszterre azzal, hogy „ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság”. A kormányfő nem sejthette, hogy még a választás előtt bomba robban Torgyán József kisgazda pártelnök rózsadombi házánál, valamint Szájer József fideszes politikus lakásánál – senki nem sérült meg, és épp a Portik-ügy kapcsán merült föl, hogy ezek a robbantások valójában politikai célzatú álmerényletek voltak. Horn mindenesetre elérte a célját, és ezzel előkészítette saját bukását is: az SZDSZ-t ledarálta, az MSZP azonban, hiába nyerte agyon magát az első fordulóban, a kétfordulós választási szisztémából következő visszaléptetések miatt elveszítette a kormányrudat. A Fenyő-gyilkosság pedig felderítetlen maradt mindaddig, amíg a helyszínen talált DNS-minták alapján a rendőrség 2013-ban, tehát 15 évvel a történtek után meg nem nevezte az Aranykéz utcai robbantással is gyanúsított Jozef Roháčot lehetséges elkövetőként. Roháčot 2017-ben ítélték el Fenyő meggyilkolásáért. 2018 áprilisában aztán felbujtással gyanúsították meg Gyárfás Tamást, ennek alapját pedig azok a hangfelvételek jelentik, amelyeket az Aranykéz utcai robbantás felbujtójaként elítélt Portik Tamás rögzített a Gyárfással – ismerőseinek egyszerűen csak Gyafi vagy Gyugyó – 2000 és 2004 közt folytatott beszélgetéseiről. Gyárfás ezt a gyanút abszurdnak nevezte, hiszen állítása szerint megzsarolták, és ezért a bizonyítékokat, vagyis a hangfelvételeket ő maga juttatta el a rendőrségnek. Ez év júniusában aztán a rendőrség azzal adta át a nyomozati anyagot az ügyészségnek, hogy gyanújuk szerint Gyárfás megbízásából Portik szervezte meg Fenyő kivégzését, amit Roháč hajtott végre.
Arról még a Magyar Nemzet közvetlen elődje, a Magyar Idők értesült, hogy beszédes helyszínen, a Farkasréti temető egyik síremlékében találták meg a nyomozók azokat a „kiváló minőségű és teljes” hangfelvételeket, amelyeken a Portik Tamás és Gyárfás Tamás között évek során lezajlott beszélgetések vannak. A felvételekről – írta a lap – úgy tudni, hogy ahhoz a „kisteher-autónyi” hanganyaghoz tartoznak, amit Portik és/vagy az emberei húsz év alatt rögzítettek a saját biztosításuk érdekében. Ezekből válogatták ki 2017-ben a Gyárfással folytatott beszélgetések anyagait, hogy megzsarolják velük a Magyar Úszó Szövetség korábbi elnökét, aki ezután a rendőrséghez fordult.
A Magyar Nemzet egy közelmúltbeli száma hosszasan idéz ezekből a hangfelvételekből. Például ezt a részletet:
Portik: Neked örök életben börtön lesz, amíg élsz, börtönben leszel.
Gyárfás: Én nem akarok börtönbe menni!
Portik: Pedig hidd el, van tíz házad, ha jól tudom, abból egész jó lesz egy három négyzetméteres zárka, hamar meg fogod szokni!
Vagy – és ez már jóval sokatmondóbb – ezt:
Portik: Huszonnyolcadszor elmondom neked, ha te nem szabadítasz rá erre az emberre, névtelenül mondom…
Gyárfás: [Közbevág.] Nem, nem ezt mondtam…
Portik: Akkor ez az ember valószínűleg él.
Nyilvánvaló, hogy Portik Tamás Fenyő Jánosra utal a beszélgetések során, amelyeknek a dinamikája különös: Portik folyamatosan ráutaló magatartást tesz, Gyárfás pedig hárít. Így:
Portik: Nincs mit titkolnunk?
Gyárfás: Persze.
Portik: Nekünk kettőnknek? Énszerintem sokat tettem érted.
Gyárfás: Jó, jó, nyugodtan gyere… [a háttérben köszön valakinek] Jó, tehát erre csak az a…
Portik: De nekem így, nekem így nincs értelme téged zavarnom, én ugyanis, én azt gondolom, hogy te az én mentorom vagy, aki vigyáz rám, én elvégeztem a munkát, én megcsináltam, egy ruppót nem kértem től… nem kértem tőled. Te nagyon jól tudod, hogy nekem olyan sok melómba került, annyi problémám volt utána azokkal az emberekkel.
Gyárfás: Én még mindig nem tudom, hogy miről beszélsz.
Portik: Ja, értem, jó. Tudom, hogy okosabb vagy nálam, nem is vitatom, csak téged nagyon tisztellek. De hát ne… most nem kell, nyugodtan, azért mondom, hát én, nem is mondom ki, amiről beszélünk.
Gyárfás: Nem is tudom, miről van szó.
Portik: Nem is tudod, miről van szó, jól van.
Portik TamásGyárfás és Portik kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza. Az addig kisstílű bűnöző Portiknak, aki szeretett volna az elitbe kerülni – ahogy azt Dezső András írja az Indexen közzétett kiváló összefoglaló cikkében – kapóra jött, hogy akkori mentora rábízta a belvárosi Művészinast. Itt olyan személyiségek fordultak meg rendszeresen, mint Princz Gábor vagy Hofi Géza. Később aztán, már az olajozással hatalmas összegeket szakító Energol Rt. kommunikációs vezetőjeként a kilencvenes évek közepén bérbe vette Gyárfás Gellért-hegyi ingatlanát. Ekkor még a közvélemény előtt sem volt tiszta, hogy mi is az az Energol, így valószínűleg Gyárfás sem tudta, milyen cégnek dolgozik Portik, bár abból sejthetett volna valamit, hogy az ingatlanából lényegében erődítményt csinált. Viszont pontosan fizetett. A Fenyő-gyilkosság idején azonban Portiknak már menekülnie kellett, és az Energol ügyei is nyilvánossá váltak: vagyis Gyárfás már pontosan tudhatta, hogy kivel áll kapcsolatban. Gyárfás most azt mondja, azért találkozott Portikkal, mert félt tőle. Attól rettegett, hogy ha magára haragítja, akkor Portik mindenfélét összehord róla a rendőrségen.
A Magyar Nemzet legutóbbi cikke szerint a nyomozati iratokban az áll, hogy a 43. számmal jelölt tanú kétszer is látta együtt ebédelni Gyárfást és Portikot. Gyárfás ezt tagadja. A 40. számú védett tanú szerint azonban 1997 januárjának első napjaiban Gyárfás és Portik a Művészinas étteremben volt, amikor Fenyő telefonon közölte Portikkal, hogy eláll a korábbi megállapodásuktól, amely szerint Portik, Fenyő és Gyárfás közösen indulna az országos kereskedelmi tévék pályázatán. Portik ezek után „fortyogott, hogy megöli Fenyőt, mire Gyárfás azt mondta: Tomikám, nagy szívességet tennél vele, ez a szemét tényleg golyót érdemelne”. Gyárfás Tamás ezt tagadja: emlékeztet arra, hogy a tévépályázat leadási határideje nem lehetett január elején, hiszen azt még akkor ki sem írták, az pedig nonszensz, hogy közismert haragosával, Fenyő Jánossal közösen pályázott volna bármire.
Gyárfás Tamás a bíróság döntésére vár a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-ánÁttanulmányozva a Magyar Nemzet által közzétett hangfelvételeket, egyértelmű, hogy kizárólag azok alapján nem lehet bizonyítani Gyárfás bűnösségét, de nem lehet tudni, mi van még a meglehetősen magabiztosnak tűnő hatóságok kezében. Gyárfás Tamás szerint semmi sem bizonyítja, hogy ő adott volna megbízást Fenyő János meggyilkolására. Van ugyanakkor egy olyan narratíva, amelynek alapján leginkább hozzáállás kérdése, mi lesz Gyárfás Tamás sorsa. Elképzelhető ugyanis, hogy ő nem fogalmazott meg semmilyen kérést, de Portik mégis szívességet akart tenni neki. Nagyon is életszerű ugyanis, hogy Gyárfás Gyugyó valamely elejtett pillanatban mondhatott előtte akár egy olyan mondatot is, hogy jobb volna holtan látni Fenyőt, vagy bármi hasonlót. Például hogy nagy szívességet tenne az emberiségnek, ha valaki eltenné láb alól. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentések részei a mindennapi kommunikációnak, bárki bármikor és bárkiről kijelenthet hasonlót. Csak épp nem feltétlenül Portik Tamás előtt.
Várhatóan hamarosan kiderül, hogy az ügyészség vádat emel-e az egykori sportvezető ellen. Mivel Gyárfás a személyi szabadságot korlátozó legenyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt is többször járt külföldön, ahonnan mindig visszatért, ezért a Fővárosi Főügyészség nem látta indokoltnak a kényszerintézkedés meghosszabbítását, és rendelkezett arról is, hogy visszakapja a korábban befizetett 200 millió forintos óvadékot.
