„Cigányokat nem szolgálunk ki"

Sosem felejti el Urbán Imre felesége 2001. szeptember 11-ét. De nem a New York-i terrortámadás miatt. Férje aznap került kórházba.

– Már záróra volt, de csak nem akartak elmenni az étteremből a cigány vendégek. Hangoskodtak tovább. Imre elküldte volna őket. Erre megverték. Beszakadt a feje, azóta lemez van a koponyájában – idézi fel a drámai napot Urbánné.

Huszonkét éve házasok.

– Két gyereket vállaltunk. Ennyit tudunk tisztességben felnevelni. Aki nem iskoláztatja, nem is szereti a gyerekét – összegzi Urbán Imre család- és oktatáspolitikai nézeteit.

Fiuk főiskolás, lányuk gimnazista. Családi nyaralásra idén futotta először.

Mielőtt Urbán Imre vendéglős lett, tűzoltóként kereste kenyerét. Mentett megannyi tűzesetnél, balesetnél, a szajoli vonatszerencsétlenségnél is. Ám ezekről a tragédiákról nem szívesen beszél.

– Lelkileg megterhelt mind – csak ennyit mond.

Huszonöt év után szerelt le.

Az egyenruhát a kilencvenes évek elején cserélte kötényre, szeszfőzdét is alapított a vendéglő mellett.

– Bankoktól nem kaptam hitelt. Egyik ismerősöm adott kölcsön – mutat büszkén az erjesztőtartályokra.

Másfél évig tanulta a sörfőzés mesterségét, ma már saját recept szerint készíti a sört. Nemzetközi versenyen is díjazták, ezüstérmes lett.

Mondja, már a Kádár-rendszerben is lett volna politikai mondanivalója. De várt vele. Még a rendszerváltás után is másfél évtizedig. Addig csak érdeklődött, politikai fórumokra járt. Torgyán Józsefet is meghallgatta.

– Populista. Inkább az SZDSZ-t választottam. Felnőttnek tekintik a választókat, gazdasági kérdésekben is egyezik az álláspontunk. Nem mindenben, de kilencven százalékban egyetértek a szabad demokraták politikájával – hangzik a magyarázat, miért a liberális pártba lépett be 2004-ben.

Három évvel később már ő vezette a helyi csoportot. Nem titkolja, a legutóbbi pártelnöki választáskor Kóka Jánosra voksolt. Ahogy erről az egyik lapnak nyilatkozott: „Kóka fölvállal konfliktusokat.” Jelezte ezzel a jászapáti politikus, hogy a harciasság tőle sem áll távol.

Mégis meglepődött, amikor két éve bekerült az országos médiába. Pedig ő „csak” megelégelte, hogy néhány roma a kocsmájában randalírozik.
– Szétverték a játékautomatát, összetörték a berendezést. Mérgemben kiírtam az ajtóra: „Cigányokat nem szolgálunk ki.”

Hatszázezer forintra büntette akkor az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Nem fellebbezett, inkább kifizette a bírságot, majd a kirekesztő táblát lecserélte az ajtón – „zártkörű rendezvény-”re. Nem tiltott, „magánszabályozott”.

Arról viszont hallgat, hogy most a pizzériájában tartotta volna toborzóját a Magyar Gárda.

– Tabutéma – intézi el a kérdést.

De azért megtudjuk, a liberális központból intették politikus felettesei: ne nyilatkozzon, amíg a párt tényfeltáró bizottsága nem vizsgálja ki az esetet. Pedig – állítólag – Urbán fiával kötöttek szerződést a gárdisták, saját „szélsőséges körű” rendezvényükre. Urbán Imre nemcsak a fiát veszi védelmébe, amikor kijelenti: a Magyar Gárda „megoldást nyújthat” a városban terjedő cigánybűnözés ellen.

Magyar Levente, a liberálisok Jász-Nagykun-Szolnok megyei tagozatának vezetője szerint Urbán Imre „elkötelezett liberális”.

– Amióta ő az elnöke a jászapáti SZDSZ-nek, sokkal aktívabb az ottani szervezetünk. A 2010-es választásokon nagy feladatot szántunk volna Imrének. Bár kétségtelen: a vidék problémáit és a romakérdés megoldását másképp látja, mint mi.

Ez lenne tehát az a tíz százalék, amelyben nem egyezik a párt és Urbán véleménye. Az SZDSZ az oktatásban és a munkahelyteremtésben keresi a megoldást, jászapáti politikusuk a szabályok megváltoztatásában.

– Olyan törvények kellenek, amelyek életszerűek, az emberek mindennapi problémáihoz igazodnak. Olyan nincs, hogy valaki évekig munkanélküli. Olyat viszont láttam már, aki nem akar dolgozni – háborog Urbán, és idézi a „villámkarriert” befutó monoki polgármestert: – A magántulajdont nem tudjuk megvédeni, a tolvajokat nem lehet büntetni, és a segélyezésen is változtatni kell. Ha valaki húszezer forint alatti értékben lop, nem csinálnak vele semmit. Pedig az igazi minimálbéresnek húszezer forint elveszítése komoly megélhetési zavart okoz.

Urbán néhány hónapja Apátiba hívta Gusztos Pétert. Az ügyvivő is figyelmeztette: ne általánosítson, kényes kérdésekben bánjon óvatosan a szavakkal. „Tudjuk, hogy vidéken sok a baj, de a megoldáshoz türelem kell” – nyugtatta akkor az apáti liberálist Gusztos.

De errefelé türelemből és toleranciából van a legkevesebb.

– Az a baj a romákkal, hogy sokan vannak – kezdik többen is a „panaszsort” a városban, majd folytatja egy kereskedő:

– Mindhárom boltomat feltörték, a házamba is betörtek.

– Az én kertemet is ők lopják – veszi át a szót egy asszony. – Persze hogy elzavarom őket, védem a tulajdonomat. A nem roma tolvajt is elhajtanám. Ezért rasszista vagyok?

Egyébként a rendőrségen megerősítik: sok a vagyon elleni bűncselekmény a Jászságban. Többnyire „megélhetési bűnözők” az elkövetők. „Amit a rend őrei a törvény adta lehetőségeken belül tudnak, megtesznek” – hangzik a tipikus szóvivői mondat.

Maszatos kisfiú s két roma lány majszol chipset az egyik helyi közért előtt.

– Dolgoznak? – lépünk a két lányhoz.

– Mi? Még csak tizennégy évesek vagyunk. De mindkettőnk anyukája dolgozik. Az enyém az apáti tanácson – feleli egyikük.
Hamar kiderül, a lányok inkább a Boldog Isten Gyülekezetről beszélnének szívesen.

– Jézus bennünk van – mondják egyszerre. – Jöjjenek maguk is a gyülekezetbe. Isten mindenkit szeret.

A romák lakta Dankó Pista utcában néhány mezítlábas gyerek szaladgál. Anyjuk jön ki, amikor az autóval megállunk. A fiatalasszony férje nincs otthon, a szomszéd településen dolgozik egy üzemben.

– A rasszista Urbán a hibás, hogy idejött a gárda. Pedig egyszer már megjárta – utal Farkasné a 2001-es „incidensre”. – Nem úgy szólt a cigányokhoz, ahogy kellett volna. Azt mondta nekik: mit kerestek még itt?

Mindenesetre Jászapátiban – mondják – a Magyar Gárda toborzójára többen voltak kíváncsiak, mint bármilyen más rendezvényre.

– De gondolják, hogy ez a szélsőséges szerveződés a „megoldás” a romakérdésre? – kérdezzük az egyik üzletben.

– Ide is kirakták volna a gárdisták a plakátjukat, de nem engedtem. A boltban nincs helye a politikának – tér ki a kérdés elől a tulajdonos.

S hogy mit gondol róluk maga Urbán Imre?

– A Magyar Gárda azért alakulhatott meg, mert a hatóság, a politika tehetetlen.

A jobbikos Vona persze nem hagyta szó nélkül Urbán velük szimpatizáló nézeteit. Azt nyilatkozta egy lapnak: „Skizofrén helyzetnek tartom, hogy egy SZDSZ-es politikus a Magyar Gárda mellett érvel. Vastag függöny választja el a két politikai erőt és felfogást.”

– Vona Gáborék veszélyesek. Provokálják a romákat. Inkább a rendőrséget kellene megerősíteni. A túlhajszolt politikai korrektség helyett őszinte beszéd kell – vállal óvatosan politikai felelősséget Gusztos.

Urbán nem óvatoskodik:

– Hallottam, hogy ki akarnak zárni a szabad demokraták. Már két párttól is kaptam ajánlatot. De én hűséges vagyok. Kitartok az SZDSZ
mellett.

Urbán Imre „esetét” a gárdával most vizsgálja az SZDSZ.