Budapesten találták meg a világ legkeresettebb náci háborús bűnösét

A legnagyobb brit bulvárlap azt állítja, hogy megtalálta Csatáry Lászlót, akit a Simon Wiesenthal Központ a világ legkeresettebb háborús bűnösének tart. A Sun írása szerint Csatáry több mint 15 ezer zsidó auschwitzi deportálásában működött közre, és hollétéről 15 évig nem lehetett tudni semmit. A lap munkatársai titokban figyelték, ahogy a 97 éves férfi a városban sétál, majd bekopogtak hozzá kérdéseikkel. A magyar ügyészség a Sun szerint most tanulmányozza a bizonyítékaikat.

2012. július 15., 14:55

A világ legkeresettebb náci háborús bűnösét nyomozta le a Sun - számol be budapesti nyomozásáról a legnagyobb brit bulvárlap, hozzátéve, hogy a férfi 15 700 zsidót küldött Auschwitzba. A brit lap szerint a 97 éves (más források szerint 95 éves) férfi, Csizsik-Csatáry László volt a kassai gettó rendőrparancsnoka a második világháború alatt - írja az

origo.

A náci bűnösök felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Központ Csatáry Lászlót tartja a legkeresettebb háborús bűnösnek az egész világon. A Budapesti Nyomozó Ügyészség tavaly szeptemberben rendelt el nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt a 95 éves Csatáry László ügyében Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ vezetőjének a feljelentése alapján. Az ügyészség az idén áprilisban azt közölte, hogy még nem hallgattak ki senkit gyanúsítottként.

A Sun szerint Csatáry László a háború után elmenekült Kassáról, és a távollétében, 1948-ban háborús bűnök miatt halálra ítélték Csehszlovákiában. A férfi ezután Kanadában telepedett le, új személyazonossággal, és műkereskedőként dolgozott. 1997-ben, amikor kanadai állampolgárságát visszavonták, eltűnt a hatóságok szeme elől.

A lap most azt állítja, hogy megtalálta a férfit Budapesten egy előkelő kerületben, egy kétszobás lakásban. A lap szerint bekopogtak hozzá, és Csatáry, aki kanadai akcentussal beszélte az angolt, zoknit és alsónadrágot viselve nyitott ajtót. Amikor megkérdezték tőle, hogy tudja-e igazolni a múltját, állítólag megdöbbent, és azt dadogta, hogy "nem, nem, menjenek el". Amikor kanadai kitoloncolási ügyéről kérdezték, akkor állítólag azt mondta dühösen angolul, hogy "nem, nem, nem akarok erről beszélni". A lap szerint a riporterük kérdésére azt is mondta, hogy "nem csináltam semmit, menjen innen", majd becsapta az ajtót.

A kanadai igazságügyi minisztérium háborús bűnökkel foglalkozó egysége szerint a férfi volt a parancsnoka a kassai rendőrségnek, amely a gettó őrzéséért volt felelős, illetve innen indultak el a vonatok 1944 áprilisának végén Auschwitzba és más gyűjtőtáborokba. A kanadai kormány szerint Csatáry legalább két olyan esetnél is jelen volt, amikor zsidó embereket raktak vonatra, és ő ellenőrizte a neveket egy listán. Az ügy során - amelynek végén kanadai állampolgárságától is megfosztották -, a férfi ügyvédei azt mondták, hogy védence nem tudta, hogy a zsidókat hová szállítják el. A férfi maga azt vallotta, hogy korlátozott szerepe volt abban, hogy a zsidókat elszállították. Azt elismerte, hogy az utolsó deportálásnál jelen volt.

A Sun beszámolója szerint a bekopogás előtt riportereik megfigyelték, ahogy Csatáry Budapesten elegáns ruhában elhagyja lakását, sétál a városban, elvillamosozik egy közeli bevásárlóközpontba, és vásárol egy jobboldali újságot. A lap fotókat is közölt. A cikk szerint Csatáry néhány hete költözött a felkeresett lakásba.

A Sun azt is írja, hogy a magyar ügyészségi illetékesek tanulmányozzák a lap által megszerzett bizonyítékokat. Mint írják, találkoztak Hetényi Gábor ügyésszel, aki állítólag köszönetet mondott a Sunnak.