Brüsszeli kifogás Paks ügyében

Szelestey Lajos sajtószemléje

Szinte minden fontos sajtóorgánum bő terjedelemben írt a múlt heti magyarországi eseményekről. Ezekből az újságcikkekből válogatottunk.

Süddeutsche Zeitung
A lap szükségesnek tartja a közös kül- és biztonságpolitika érdekében az európai hadsereget, ahogyan azt Juncker újra bedobta a köztudatba, csak éppen az elemzés arra is rámutat, hogy a tervnek jócskán vannak korlátai. Hiszen már a szankciókat is nagy nehézségek árán lehet betartatni, de sikerült, és ez nem kevés, sőt mindenképpen több, mint amennyire Putyin számított. Ám azért a széthúzás jelei jól láthatók. Ennek okai közt van, hogy az unió nem nőtt össze annyira, hogy egységes lenne a fenyegetettség érzete. Ehhez járulnak az eltérő gazdasági érdekek, illetve a riasztóan nagy különbségek még az alapvető értékek betartásánál is. Az EU-partnerek tanácstalanul nézik, amint Orbán Viktor Magyarországon a demokráciát a többség puszta uralmává fokozza le, tekintet nélkül a kisebbségre, és közben Putyint méltatja.

Frankfurter Allgemeine Zeitung
Az utóbbi hónapokban a Nyugat és Oroszország viszálya miatt Európa két térségre szakadt a biztonsági helyzetet illetően, de közben a NATO kénytelen ismét az amerikai atomfegyverekre hagyatkozni. Mindenesetre a kontinens nyugati és középső részén nem kell aggódni a biztonság miatt, az EU-tól és a NATO-tól keletre viszont kezdődik az újfajta instabilitás. A gond az, hogy Moszkva ebben a régióban uralmi igényt támaszt, csak éppen nem tudja érvényesíteni. Nyugaton sokan nem vették észre, hogy Putyin alatt az oroszok revizionista hatalommá alakultak. Az új helyzetre a szövetségesek a katonai összetartás erősítésével reagáltak. Magyarország, Szlovákia és Görögország kormánya ugyan nyíltan flörtöl a Kremllel, de még ők is óvakodnak attól, hogy a brüsszeli főhadiszálláson homokot szórjanak a gépezetbe, amikor a NATO új biztonsági terveiről van szó. Tisztában vannak ugyanis azzal, hogy a szervezet segítsége nélkül kiszolgáltatottak lennének. És titkosszolgálati módszerei, hazugságai, szószegései miatt egyetlen nyugati állam sem bízik Putyinban, így jelenleg szinte kizárt, hogy vissza lehetne térni a kapcsolatokban a korábbi status quóhoz.

Berliner Zeitung
Magyarországnak már megint gondja van az uniós partnerekkel: a bizottság jogsértőnek tartja a paksi szerződés egyik lényeges elemét, amely Európa ellátási biztonságát érinti, de közvetve a magyar kormány különútjáról is szól. A magyarok tizenegy éve léptek be az EU-ba, kapcsolatuk azóta a legtöbb tagállammal, illetve közösségi intézménnyel leginkább „nehéznek” nevezhető. Orbánnal olyan erők vannak hatalmon Budapesten, amelyek nem sokat tartanak a demokráciáról, jogállamiságról, európai integrációról. A miniszterelnök legújabban azzal hívja ki maga ellen a szövetségeseket, hogy látványosan közeledni próbál Putyinhoz. Az ukrán viszályban a nyugati szankciók bírálójaként tűnik ki. Paks ügyében versenytárgyalás nélkül adta oda Moszkvának a megbízást. De az erőmű bővítése miatt Orbán és emberei most szembekerültek Brüsszellel, mivel a bizottság nem ért egyet azzal, hogy az új reaktorok csakis orosz fűtőrudakkal működjenek. Az eljárás mutatja, hogy a magyar fél az EU különleges figyelmének tárgya. Nem lehet összeegyeztetni a közösségi jogot és azt, hogy a magyar kormány a külpolitikában Moszkva felé fordul. A bizottság ily módon egyértelműen arra figyelmezteti Magyarországot, hogy az unió tagjaként sok tekintetben nem teheti azt, amit csak akar.

The Wall Street Journal
Három év elteltével sem lett semmi az európai gazdasági és pénzügyi unió tervéből, beleértve az euróövezetben készítendő közös költségvetést, a bankbetét-garanciát, valamint a közös kötvénykibocsátást. Mind a három tételt azzal támasztanák alá, hogy a tagállamok szuverenitásuk további részéről mondanának le, amennyiben a nemzeti kormányok köteleznék magukat a bizottság által jóváhagyandó gazdaságpolitikára. Eredmény még nincs, de a vita sem halt el teljesen. Juncker júniusban teszi le az asztalra a jelentését a további lépésekről. Csakhogy bennfentesek szerint a nézetek igencsak eltérnek. Az egyik szélsőséget Magyarország képviseli, amely nem akar semmiféle változást, főként nem óhajtja Brüsszelnek átadni szuverenitása újabb elemét. Attól tart, hogy még nehezebb lesz majd a helyzete az eurózónában, ha a mostani tagok szorosabb integrációra szánják rá magukat. Mintegy tíz ország – köztük a franciák, az olaszok és a spanyolok – támogatják az együttes büdzsét és azt, hogy központi testület állítsa ki a közös adósságpapírokat. De a németek cserében azt akarják, hogy az államok kötelezzék el magukat a szerkezeti reformokra. Ez megint csak jelentős mértékben érintené a nemzeti szuverenitást. A legfőbb gond azonban az, hogy a gazdasági és monetáris unióhoz valószínűleg módosítani kell a szervezet alapszerződését, ami sokéves tárgyalást és több országban népszavazást feltételez.

Yahoo/AP
Csányi Sándor megpróbálja visszavezetni Magyarországot az európai labdarúgás élvonalába. Az MLSZ elnöke ezt abból az alkalomból közölte, hogy tizenketted magával pályázik az UEFA végrehajtó bizottsága hét üres helyének valamelyikére. A döntés március 24-én, Bécsben esedékes. De mint mondta, az sem keserítené el, ha nem kerül be a testületbe, mert van elég dolga. Ám megválasztását kulcsfontosságúnak tartja a magyar foci újjászületéséhez. Szerinte az tükrözné az utóbbi öt év erőfeszítéseit, illetve az eredményeket. Hogy miért vállalta el a magyar szakszövetség vezetését, azzal magyarázza: öt éve igazi esélyt látott arra, hogy a kormány elegendő gazdasági és jogszabályi támogatást nyújt a foci megváltoztatására. Most ott tartanak, hogy a cégek akár 70 százalékos adókedvezményt kaphatnak a sportnak nyújtott anyagi segítség után. Csányi szerint azonban nemcsak az a fontos, hogy pénzhez jussanak, hanem az is, hogy hatékonyan használják fel. Amúgy pedig az UEFA vezetésében azért küzdene, hogy korlátozzák a csapatoknál a külföldi játékosok számát. A FIFA egyetért a kvóta bevezetésével, az európai szövetség azonban ellenzi, mivel az sérti a szabad munkaerő-áramlás jogát.