Brüsszelben lép porondra Szijjártó, nagy kérdés, csak a Soros-kártyát veti-e be
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) bizottság ma tart nyilvános meghallgatást a magyar jogállamiság helyzetéről a kormány és civil szervezetek részvételével. A 9 órakor kezdődő ülésen elsőként Claude Moraes bizottsági elnök és Judith Sargentini jelentéstevő mond beszédet, vélhetően felidézve, a demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzete miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján az európai parlamenti képviselők idén májusban arra utasították a LIBE bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő jelentést Magyarországról.
Őket követi majd több magyar felszólaló,
elsőként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter adhatja majd meg az alaphangot, nagy kérdés, hogy Brüsszelben is a sorosozós, migránsozós, az EU-t bíráló kormányzati kommunikációs paneleket veti-e be, vagy érdemi válasszal is szolgál a demokratikus intézményrendszert és a számos uniós joggal ütköző magyar törvényt érintő felvetésekre.
Szijjártó után szót kap a meghallgatáson Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, valamint Boros László egyetemi tanár, az ELTE Társadalomtudományi Kar és a Velencei Bizottság magyar képviselője (utóbbi azért is különösen érdekes, mert a Velencei Bizottság szinte valamennyi, az uniós testületek által kifogásolt magyar törvényt megvizsgálta). Végezetül a kormánynak kedves Alapjogokért Központ munkatársa, Szántó Miklós kap majd szót, s ezután természetesen reagálhatnak is egymás szavaira a meghallgatás résztvevői.
Az állampolgári jogi bizottságának tagjai, azon belül is valamennyi frakció képviselője a következő hónapokban azt vizsgálja, hogy Magyarország kapcsán fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye. Ha a válasz igen, akkor az EP arra kérheti a kormány- és államfőkből álló Európai Tanácsot, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket. A jelentés elfogadásához a jelen lévő képviselők szavazatának kétharmadára, az összes képviselő szavazatának abszolút többségére, vagyis összesen 376 voksra van szükség. Sargentini most nemcsak azon dolgozik, hogy minél átfogóbb képet fessen a 2010 után Magyarországon végbement, a demokratikus intézményrendszert érintő változásokról, hanem hogy a jelentésnek meglegyen a szükséges támogatottsága is.
A holland zöldpárti képviselő jelentéstevői tevékenységéről egyébként megoszlanak a vélemények Brüsszelben. Sokak szerint egy igazi harcosról van szó, és Sargentini nem fog mást tenni, mint következetesen számon kérni azokat az alkotmányos és jogi változásokat, amelyek ütköznek az európai joggal. Az EP-képviselő egyébként maga is több nyilatkozatában kijelentette már, pragmatikus, a lényegre fókuszáló és teljes képet adó jelentést készítenek, ezért, noha nyitottak minden véleményre, a tényeket szeretnék sorra venni és leírni.
Más források viszont éppen azért kezelték fenntartással Sargentini alkalmasságát, mert szerintük a zöldpárti politikus ugyan pártközi kompromisszummal kapta meg a jelentéskészítés feladatát, de ennek éppen az volt az oka, hogy a Fidesz pártcsaládja úgy látta, Sargentini nem tudja majd kézben tartani a folyamatot, így a jelentés befolyásolható lesz.
Sargentini maga mindenesetre egyelőre keményen beleállt, noha például a LIBE-ben leszavazták, amikor azt kezdeményezte, hogy EU-s vizsgálódelegációval személyesen látogassanak Magyarországra, és nézzék meg azokat az intézményeket, amelyekről a jelentést készítik. Az EP-képviselő nem omlott össze attól, hogy képviselőtársai nemet mondtak, maga fog Budapestre látogatni néhány héten belül, hogy a helyszínen vizsgálódjon a magyar demokratikus helyzetről. Persze vele tarthatnak árnyék-jelentéstevői is, akik közül volt, aki Brüsszelben újságíróknak azt hangsúlyozta: a munkájukról azt a legfontosabb tudni, hogy semmiképpen sem Magyarország, a magyar emberek ellen irányul, hanem az Európai Unió védelmében.
Judith Sargentini tudta, mire vállalkozik, és egyáltalán nem tart a magyar kormány sorosozásátólSargentini egyébként már több fórumon is egyértelművé tette azt is: nem tart a magyar kormány kommunikációs támadásaitól, így attól sem, hogy a magyar kormány megvádolja azzal, Soros György harcosa lenne. A jelentéstevő nem politikai ideológiák vitájának, hanem a szövetséges nemzeteket összekötő európai értékek meghatározását és azok megőrzését szolgáló folyamatnak tartja az eljárást. Hogy lesz-e atombomba-élesítés Magyarországgal szemben, arról Brüsszelben pártállástól függetlenül azt mondják az eljárás résztvevői: szeretnék elkerülni, hiszen a cél Magyarország unióban tartása.
Ha azonban a jelentés ismeretében az EP végül valóban arra kéri majd a kormány- és államfőkből álló Európai Tanácsot, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket, az sem jár egyértelműen Magyarország szavazati és egyéb jogainak felfüggesztésével. A 7. cikk (1) bekezdése szerint ez után a tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára a helyzet javítására. A tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia.
Sargentini a most készülő jelentéstervezetet 2018. márciusban ismereti az állampolgári jogi bizottság tagjaival, akik áprilisig nyújthatnak be módosító indítványokat. A bizottsági szavazásra jövő júniusban kerülhet sor. A jelentéshez a Kulturális és Oktatási, illetve az Alkotmányügyek Bizottsága biztosan készít véleményt, a Költségvetés-ellenőrzési Bizottság pedig jelezte, hogy szintén csatolna véleményt a szöveghez.
A véglegesített jelentésről az EP plenáris ülése 2018 szeptemberében szavaz.
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek betartatását szolgálja. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament, vagy a bizottság aktiválhatja. A 7-es cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamok egyharmada vagy a bizottság javaslata alapján a tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia, és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami akár az érintett tagállam tanácsi szavazati jogának felfüggesztését is jelentheti.
