Bolgár úr sem a számok embere
Nagy tisztelője vagyok Bolgár György munkásságának, ha tehetem, minden műsorát megtekintem, hallgatom. Éppen ezért bosszant, ha pontatlanságot vélek felfedezni egyik-másik szösszenetében.
A november 25-i lapszám népszerű Hogy mi van? rovatában az adórendszer módosításának egyik lehetséges következményéről ír, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő kijelentésére utalva (az új adórendszerrel senki sem jár rosszul). Sajnos azonban a publicisztikába egy értelmezési hiba csúszott, ami jelentősen rontja az érvelés hitelességét. Ugyanis bár igaz, hogy a 3,5 százalékos infláció és a félszázalékos járulékemelés nagyjából kiegyenlíti a 4-5 százalékos béremelést, de ez a hatás jórészt nem a nettó bér, hanem a reálbér szintjén jelentkezik. A nettó bér ugyanis az a nominális forintösszeg, amelyet a dolgozó az adók, járulékok levonása után kézhez kap. Erre a 0,5 százalékos járulékemelés gyakorol hatást. Viszont az infláció kizárólag a nettó bér vásárlóerejét befolyásolja, amelyet a reálbér fogalma fejez ki.
Vigasztalásul: senki sem születik a számok emberének...
Kovács Tibor
Áporka
Sajnos igaz, pontatlan voltam, de talán nem annyira a számokban, mint a szóhasználatban: elragadott a nettó hév. Abból indultam ki, hogy az adócsökkentés nagyjából 300 ezer forint keresetig nettóban vagy kevesebbet vagy körülbelül ugyanannyit fog jelenteni a munkavállalónak, és persze a többi számítgatás már a reálkeresetre (tehát az árakkal összevetett bérre) vonatkozott. Köszönöm a helyesbítést, de a lényeg a lényeg: Szijjártó ominózus nyilatkozata óta a kormány húszegynéhány milliárdot irányzott elő arra, hogy a közalkalmazottak ne járjanak rosszabbul az adórendszerrel. Mert ezek szerint mégiscsak rosszabbul jártak volna.
Bolgár György
