Besétált az esztergomi rendőrségre, és közölte: Megöltünk két embert

„Én sem tudtam először, aztán a kihallgatáson megkérdeztem, hogyha nem titok, árulják el, miért buktunk meg. Erre a rendőrök mind a hatan összenéztek és elkezdtek röhögni. (...) Szóval a röhögés közepette elmesélték, hogy a bűntársam bement a rendőrségre, és elkezdte rángatni az ügyeletest, hogy megöltünk két embert. Az ügyeletes meg majdnem elküldte, mert azt hitte, hogy részeg vagy bolond” - olvasható B. Ervin visszaemlékezése Arató László és Bátyi Zoltán könyvében, A Csillag - Börtönkönyvben. Ő az a férfi, aki társával, P. Lászlóval 1995. március 22-én megölte Pelsőczy Ferencet, a 79 éves törökbálinti plébánost. 

A huszonnégy évvel ezelőtti papgyilkosság a napokban került elő újra, miután a Kemma megírta, hogy a múlt héten az ugyancsak idős táti plébánost megtámadó P. László az a P. László, aki 1995-ben a társával megölte Pelsőczy Ferencet. A korabeli sajtó részletesen beszámolt a gyilkosságról, sokakat érthetően felháborított, hogy a támadók visszaéltek a köztiszteletben álló Ferenc atya jóindulatával. (Ma már elképzelhetetlen lenne, de a hangulat fokozása érdekében akkor a Kurir és az Esti Hírlap is fotót közölt a meggyilkolt pap holttestéről.) De mi is történt aznap? 

Eltört a klopfoló nyele

A 19 éves B. Ervin és a fiatalkorú D. Mónika élettársak voltak. Kéregetésből éltek. 1994-ben ismerkedtek meg a 28 éves P. Lászlóval - akiről a Kurir egy évvel később azt írta, hogy papokra specializálta magát - és a 19 éves J. Lászlóval. Ők szintén kéregetésből tartották fenn magukat, a Kurír értesülései szerint

J. beceneve pedig „Adolfka” volt, mert náci egyenruhához hasonló öltözékekben járkált, testén pedig tetovált SS-feliratok voltak.

1995. március 20-án budapesti lakásán agyonverték R. László nyugdíjast. B. Ervin élettársával élt együtt a szomszédban, de el kellett költözniük, a cuccukat pedig a szomszéd rokkantnyugdíjasnál hagyták. Amikor visszatértek valamiért, R. László állítólag szexuális ajánlatot tett B. Ervin élettársának, amin utóbbi annyira felhúzta magát, hogy aznap este, részegen visszatért a társaival - köztük P. Lászlóval -, és aláírattak a nyugdíjassal egy adásvételi szerződést, amelynek értelmében B. élettársa a lakás új tulajdonosa. Közben ütötték-verték, egy húsklopfolóval pedig úgy fejbe vágták, hogy eltört a nyele. R. László egy óra alatt elvérzett.

Két nap múlva P. Lászlónak támadt egy ötlete, hogy honnan tudnának pénzt szerezni. Elmesélte, hogy van Törökbálinton egy pap, akit ő egyszer már meglopott. Négyen indultak útnak, este pedig B. Ervin és P. László ment be Pelsőczy Ferenchez. Egy esküvőt akartak bejelenteni, miközben

P. László azt mondta, epilepsziás, ezért kér egy pohár vizet.

B. Ervin szerint a a rokkantnyugdíjas R. Lászlóhoz hasonlóan a papot sem akarták megölni, de Ferenc atya felismerte P. Lászlót. – Meg lett szúrva, úgy halt meg – emlékezett vissza a törökbálinti gyilkosságra B. Ervin, de azt nem árulta el, melyikőjük szúrt.

P. László másnap valóban feladta magukat az esztergomi kapitányságon, ahová fogkefével és törülközővel sétált be, hogy vallomást tegyen az előző napokban elkövetett két gyilkossággal kapcsolatban. B. emiatt érthetően neheztelt a társára, aki azt állította, azért ment be a rendőrségre, mert a személyi igazolványát otthagyta a gyilkosság helyszínén. 

Ő már eladta a lelkét

B. Ervint és P. Lászlót életfogytiglani fegyházra ítélte a Pest Megyei Bíróság. Előbbi legkorábban 23 év múlva szabadulhatott, ez az idő tavaly telt le. A Kemma azt írta, B. Ervin három éve azzal került a hírekbe, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága megítélt neki 26 ezer eurót (akkori árfolyamon hétmillió-nyolcszázezer forintot), amiért kényelmetlen körülmények között kellett töltenie büntetését.

Közben P. László feltételesen szabadult, és a múlt hétvégén, a tajti plébános megtámadásának idején is próbaidejét töltötte a törökbálinti gyilkosság miatt kiszabott büntetéséből. A rendőrök hétfőn vették őrizetbe. Szombat délelőtt a Nyergesújfaluhoz közel eső település plébániáján csöngetett. Először nem ment be, hanem pénzt kért ételre a plébánostól, majd miután megkapta, elment. Egy óra múlva azonban visszatért, bement, újra ételt kért, amit a plébános oda is adott neki, de a férfi pénzt is akart. A pap megijedt és további összeget adott neki.

Jó így élni?

B. Ervin 1975-ben született. Nem volt szakmája, az iskolát félbehagyta, és elhatározta, hogy a francia idegenlégióban próbálkozik. Oda viszont nem vették fel, ezért hazajött és beállt egy céghez pénzbehajtónak. – 19 éves koromban kerültem el otthonról, barátnőmmel béreltünk egy lakást, és ezzel együtt havonta költöttem 100-120 ezer forintot. Ez nem egy nagy összeg, de arra jó volt, hogy a boltban ne azt nézzem, hogy mi mennyibe kerül. Jó így élni, csak itt a hátulütője... – mesélte.

P. Lászlónak ez sem volt elég, kutakodni kezdett, és amikor a plébános elmenekült, utánament, majd az udvaron dulakodtak. A megtámadott pap kiszabadult, és amikor segítségért kiáltott, a támadója elmenekült. A pap a Szemlélek blognak azt mondta, azért engedte be a férfit, mert azt mondta, gyónni akar.

A most 52 éves P. Lászlót a héten már el is ítélték: 6 év fegyházat kapott, és 8 évre eltiltották a közügyektől. A Bors munkatársa jelen volt az esztergomi bíróságon, ahol a táti plébános, Mihály atya az egy héttel ezelőtti támadásról azt vallotta: P. László többször is elmondta, hogy nem akarja őt bántani. A pap próbálta nyugtatni, mondta neki, hogy van szebb út is ennél, mire László azt mondta, hogy ő már eladta a lelkét az ördögnek. Aztán megkérdezte,

nem haragszik-e, ha megkötözi, míg pénzt keres a fiókokban.

B. Ervinnek korábbi élettársától egyébként van egy gyereke is. A nőre haragudott, mert ha a törökbálinti gyilkossággal kapcsolatban nem kezd el ellene vallani, szerinte megúszhatta volna tizenkét évvel. "A gyerekről nem tudok semmit, nem is érdekel."

Ha érdeklik hasonló bűncselekmények, látogasson el a szerző Facebook-oldalára.

(A cikkhez Arató László - Bátyi Zoltán: A Csillag - Börtönkönyv című, 2000-ben megjelent könyvét, valamint az Arcanum Digitális Tudománytárat használtam fel.)