Beházasodottak egyeteme

„A Magyar Akkreditációs Bizottság a Károli Gáspár Református Egyetem irodalomtudományok besorolással kért doktori iskolájának működését felfüggeszti” – áll a szervezet minapi határozatában.

– A tisztaMABlap@mab postafiókra érkezett bejelentés szerint márciusban négy doktorandusz védése feltűnő gyorsasággal, mindössze négy nap alatt zajlott le. Ellentmondások vannak a disszertációk terjedelme, a témavezetők hirtelen cseréje és a szakmailag indokolatlan témavezetések körül – mondja Bazsa György, a MAB elnöke.

A szervezet vizsgálata derítette ki: nem voltak jegyzőkönyvek, valamint a jelenléti íveket, a nyilatkozatok dátumát és a résztvevők névsorát utólag módosították.

A felfüggesztő határozat 14 pontos indoklásában egyebek között az olvasható: „A MAB három személy esetén (dr. Baranyi Katalin, Mészáros Márton és Riskó Enikő) a PhD fokozat visszavonását és új eljárás kezdeményezését egyetértéssel fogadta... A MAB szükségesnek tartja, hogy a három fokozat ügyében tapasztalt hibák, jogsértések, szabálytalanságok elkövetőinek (fiktív és valós témavezetőknek, DI tagjainak, az iratokat kiállító, átdátumozó és kezelő adminisztratív munkatársaknak, a felsorolt cselekményekre utasítást adóknak) a felelősségét is állapítsa meg az Egyetem, és cselekményeiknek megfelelő következményei legyenek. Ezek sokkal komolyabb súlyúak, mint a doktoranduszok vétsége”.

A vétségek sora tavaly kezdődött.

– 2008 októberében Szabó András személyében új dékán érkezett – mondja dr. Hima Gabriella professzor, a Doktori Iskola alapítója és korábbi igazgatója. – Azóta furcsa események történtek. Különös, hogy a titkárnő hívja össze a doktori tanácsi üléseket, némelyiket úgy, hogy vezetőként nem tudtam róla. Ráadásul nincsenek dokumentálva, miközben későbbi döntésekkor rájuk hivatkoztak.

Családi körben

Az ügy az egyik doktorandusz, Mészáros Márton doktori védése kapcsán pattant ki.

– Éveken át voltam a témavezetője, ám leváltottak, amiről nem tudtam. Helyettem Szabó András dékánt és Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettest nevezték ki, az opponens pedig a dékán felesége lett, ami teljességgel összeférhetetlen. Mindez egy októberi, dokumentálatlan ülésen történhetett, amelyről szintén nem tudtam. Aztán eldöntötték, hogy Mészáros Márton saját kérésére új témát és témavezetőt kap, s pár nap múltán mehetett is védeni. Miközben más évekig készít egy doktori dolgozatot.

Mindezt a MAB-vizsgálat is megerősítette. És azt is megállapította: Mészáros eredetileg a harmincas évek magyar protestáns prózájáról kívánt értekezni, de két héttel a védése előtt négyszáz évet ugrott az időben, és Luther koráról írt. A dolgozat terjedelme alig fele a kötelező minimálisnak. Ennek ellenére a védést százszázalékosra értékelték.

– Úgyszólván családi körben – teszi hozzá Hima Gabriella.

Elismerték a problémákat

Többször kerestük Mészáros Mártont, aki végül a titkárnővel annyit üzent: nem elérhető, és „nagyon úgy tűnt, nem akar beszélni magukkal”. Egy másik, hasonló cipőben járó doktorandusz, Riskó Enikő hosszú vacillálás után szűkszavúan nyilatkozott:

– Mindent, amit megköveteltek, megtettem. Az eljárás teljesen szabályos volt, az egyetemmel semmi gondom nem volt.

Pedig akár lehetett volna.

– Az eljárási, tartalmi és terjedelmi problémákat három disszertáció esetében az egyetem elismerte – mondja Bazsa György. – Az egyetem két másik doktori iskolája és a rektorhelyettese nyilatkozatban ítélte el és etikátlannak minősítette a történteket. Amit eddig nem tettek meg, mi viszont kérjük: a felelősséget is állapítsák meg.

Hima Gabriella professzor szerint sok mindenről a pénz tehet.

– Az intézmény költségvetésének 98 százaléka az államtól érkezik. Egy ösztöndíjas doktoranduszra évi csaknem másfél millió forint támogatás jár, a költségtérítésesek félévente 120 ezret fizetnek. A doktori iskola teljes bevétele évi 15-17 millió lehet. És minél több a doktorandusz, annál több a pénz. Nem véletlen, hogy akik tavaly a felvételin megbuktak, most mind újra ott vannak a listán.

Hima Gabriella szerint bűntény és okirat-hamisítás történt, ezért feljelentést tett a rendőrségen. Úgy látja, pozíciójából is jogsértően mozdították el.

– Ezt tették a régi dékánnal, Kulin Ferenccel, valamint a rektorral is, legalábbis mindkettőjüket évekkel kinevezésük lejárta előtt mentették fel. De váratlanul tűnt el a gazdasági igazgató is.

A következő fejezet

És ez már az ügy következő fejezete.

– Kulin menesztését azzal indokolta az egyetem vezetése, hogy betöltötte hatvanötödik életévét. Amint megszabadultak tőle, Szabó András és az emberei átvették a hatalmat. Ez ugyanis a beházasodottak egyeteme.
Nézzük a családfákat.

– Kulcsár-Szabó Ágnes dékánhelyettesnek az apósa Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus, a MAB Irodalomtudományi Képzési Ági Bizottság elnöke. Tőle függ, hogy az országban milyen irodalom szakokat és doktori iskolákat akkreditálnak. Balla Péter megbízott rektorhelyettes Hegedűs Lóránt püspök veje. Szabó András dékán pedig a Duna-melléki püspök, Szabó István sógora – sorolja a professzor asszony.

Erős püspökök

Meggyőződése, hogy a doktori iskola körüli visszaélésekről az egyetem fenntartójának, a Magyarországi Református Zsinatnak és lelkészi elnökének, Bölcskei Gusztávnak tudnia kellett.

S hogy ez miért lényeges?

Mert a doktori iskola körüli botrány csak a felszín, a mélyben „két erős püspök”, Bölcskei Gusztáv és Szabó István hatalmi harca dúl – véli történetünk új szereplője, egy volt Károli-diák, Melczer László. Tíz éve gyűjti az adatokat az egyetemen történtekről és Szabó dékánról.

És gyűjtéséből sajátos elméletet kerekített.

– Amikor Bölcskeit újraválasztották a Református Zsinat lelkészi elnökévé, az ellenlábas Szabó István nem törődött bele a kudarcba. Szövetkezett sógorával, Szabó András dékánnal. Azóta is céljuk, hogy bebizonyítsák Bölcskei fenntartói alkalmatlanságát, így szorítva ki a hatalomból. Szabó István a zsinat lelkészi elnöke, Szabó András pedig az egyetem rektora szeretne lenni.

„És nem kell más, csak egy jókora vihar a református egyetemen, amelyből az amúgy is passzivitásra hajló lelkészi elnök csak rosszul jöhet ki: nem avatkozott bele, nem oldotta meg, tehát nem törődik semmivel, ezért alkalmatlan” – ezt már korábban tette közzé az internetre is felkerült írásában Melczer László.

Azt pedig már nekünk fejtette ki, hogy a két Szabó rokonsága és a két püspök ellentéte régóta közismert tény.

Kerestük Szabó András dékánt és Balla Péter rektorhelyettest, ám mindketten elzárkóztak a nyilatkozattól, és Bölcskei Gusztáv sem kívánta kommentálni a történteket. Fogadott viszont Szabó István püspök. Beszélgetésünk után írásos nyilatkozatot küldött: „A Károli Gáspár Református Egyetem fenntartója 2004 tavasza óta nem a Dunamelléki Református Egyházkerület, hanem a Magyarországi Református Egyház Zsinata. Az egyetem ügyeiről kerületünk vezetése a többi egyházkerület küldötteihez hasonlóan a zsinattól kap tájékoztatást.”

A Melczer-írást is tartalmazó blog egyik napról a másikra eltűnt korábbi, magyarországi felületéről. (Megijedt valaki? Odaszólt valaki? – nem sikerült kideríteni.) Most külföldi oldalon olvasható a szöveg: „A blog 2009. október 6-án, 38 napi aktív működés után elérte a 13 800 olvasót... A Károli Gáspár Református Egyetem vezetői megelégelték a ténykedésükről közölt valós információkat. Továbbra is saját meséikkel próbálják fenntartani egy jámbor felsőoktatási intézmény látszatát.”

Hibák, szankciók

– Érzem, hogy a bejegyzések szerzőit többnyire az őszinte felháborodás és az igazságtevés vágya hajtja. Ám indulataik – megbízható információk híján – ugyanabba a csapdába kergetik őket, amelybe az egész bölcsészkar zuhant. A blogszerzők ebben az esetben a politikai publicisztika legtipikusabb hibáját követték el: egy szerep tárgyszerű elemzése és kíméletlen kritikája helyett egy személy fantomizálására törekedtek – állítja Kulin Ferenc, az egyetem volt dékánja, a DI témavezetője. – A tény, hogy a kari vezetés a doktori iskola megmentésének szándékával súlyos szankciókat maga után vonó hibákat követett el, nincs összefüggésben az én dékáni tisztségem tavaly októberi megszűnésével. Betöltöttem hatvanötödik életévemet, és egyetértettem azzal, hogy a jelenlegi dékán legyen az utódom.

Melczer erre azt mondja: Kulint a dékáni megbízatása lejárta előtt egy évvel és váratlanul állították fel székéből.

– Az életkor nem ok, hanem ürügy. Akkor veszik figyelembe, ha akarják. Az egyetemen hetvenkét éves tanszékvezető is dolgozik, őt nem nyugdíjazták – állítja Melczer.

Megfelelési taktika

Kulin szerint a krízis hátterében az oktatáspolitika rossz döntései húzódnak:

– A szociálliberális kormány többször deklarált célja a bölcsészképzés kapacitásának jelentős korlátozása. Mindent elkövetnek, hogy a doktori iskolákkal szemben teljesíthetetlen akkreditációs követelményeket támasszanak. A doktori iskola megszűnése ugyanis az egyetem főiskolai szintre történő visszaminősítését eredményezheti. Onnan pedig csak egy lépés a megszüntetés. A doktori iskola működési feltételeit utólagos bürokratikus rendelkezésekkel kívánja szabályozni a kormányzat, így kísérelve meg összeroppantani egy nagy történelmi egyház egyetlen bölcsészkarát. Sorolom: doktori iskolánk az eredeti törvényi követelmények szerinti két „belső” professzort fel tudta mutatni, mire a MAB négy alkalmazásához kötötte az akkreditációt; nem a munkaképességet szabta a „törzstagság” feltételéül, hanem hatvanöt éves korhatárt állapított meg; a csupán tíz éve működő műhely mind a hét oktatójától számon kéri, hogy legalább egy volt hallgatója PhD-fokozattal rendelkezzen; a docenseknek is meg kell felelniük az egyetemi tanárokkal szemben támasztható kritériumoknak. Ezen új feltételek egyikét sem fogalmazták meg a doktori iskola alapításakor.

Kulin úgy véli, a szabályok valószínűleg alkotmányellenesek, ám míg ez kiderül, „ígéretes jövő előtt álló szakmai közösségeket lehet szétverni vagy szétzülleszteni”.

– A bölcsészkari vezetés „vétsége” annyi, hogy ezt felismerve a mindenáron való megfelelés taktikáját választotta. Tette ezt azon az áron is, hogy csaknem ellehetetlenítette egy jól teljesítő munkaközösség tagjai közötti emberi és szakmai diskurzust.
Ezek után persze kérdés marad, hogy a „megfelelési taktika” mentség lehet-e a megállapított hibákra, jogsértésekre, szabálytalanságokra. Aligha.

Kulin Ferenc volt dékán véleményéről megkérdeztük az Oktatási és Kulturális Minisztérium álláspontját. A Felsőoktatási Szakállamtitkárság tájékoztatása szerint a felsőoktatási törvény az egyházi felsőoktatási intézmények működéséről speciális rendelkezéseket is tartalmaz. Ezek közül a 139. § (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy „hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy művészeti területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére”. Az egyházi felsőoktatási intézményeknél pedig a hittudományi doktori iskola működési feltételeinek folyamatos biztosítása elegendő ahhoz, hogy egyetemként működhessenek.

A felvetés tehát rémhír, minden alapot nélkülöző feltételezés.

A kormányzatnak nem célja a „történelmi egyház egyetlen bölcsészkarának összeroppantása”. Sem a kabinet, sem a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti tevékenység minőségének értékelésére, intézményi minőségfejlesztési rendszer működésének vizsgálatára létrehozott független, országos szakértői testületként létrehozott Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság nem támaszt teljesíthetetlen akkreditációs feltételeket.