Barroso álljon a magyarok elé!
Az Európai Bizottság számoljon be a magyar jogsértésekről és arról, hogy milyen választ ad. Orbán Viktort pedig haladéktalanul váltsák le az Európai Néppárt alelnöki posztjáról. Ezt követeli Hannes Swoboda, akit várhatóan napokon belül elnökévé választ az Európai Parlament szocialista frakciója, miután a Néppárttal kötött korábbi megegyezés alapján Martin Schulz lehet az EP új elnöke. A miskolci születésű – nagyanyja révén részben magyar származású – osztrák politikus BARÁT JÓZSEFNEK nyilatkozott. A teljes interjú a 168 Óra hetilap holnap utcára kerülő számában olvasható.
– Mit gondol, felvennék Magyarországot az unióba, ha most jelentkezne?
– Csak abban az esetben, ha megváltoztatná jelenlegi alkotmányát és a médiaszabályozás rendszerét. Én a Horvátországgal folytatott tárgyalások jelentéstevője voltam, és határozottan állítom: ha ott hasonló politikai légkör uralkodna, mint Magyarországon, ha olyan törvényeket hoztak volna, mint a budapesti parlament, akkor egyelőre nem jutnának be az unióba.
– Mi a kifogása a magyar jogszabályok ellen?
– Kezdjük ott, hogy elfogadhatatlan már a kormány alapállása is: nekünk kétharmadunk van, tehát azt teszünk, amit csak akarunk. Demokraták így nem gondolkodnak. A demokrácia nemcsak a választási matematika rövid távú eredményeinek érvényesítését jelenti, hanem a kormányzati periódusokon átnyúló, tartós értékek iránti elkötelezettséget is – egyebek között azt, hogy elismerik a jövő kormányainak jogát a szabad cselekvésre. Az elmúlt hetek, az elmúlt hónapok döntései pedig még ezt a jogot is korlátoznák. Az intézményeket úgy alakították át, hogy szándékaik szerint kényszerpályát írnának elő egy következő választás győztesei számára is.
– Mit gondol: megsértette Magyarország az uniós jogrendszer bármelyik kötelező előírását, vagy – az ön értelmezése szerint – inkább az unió értékrendjével ment szembe?
– A kettő összefügg. A kifogásolható jogszabályok sora már a múlt év elején az új médiaszabályozással kezdődött, folytatódott az alaptörvény lerohanásszerű megszavazásán keresztül egészen az év végéig: a sarkalatos kiegészítések elfogadásáig. Igaz, a megfogalmazások ügyeskedőek: több módon is értelmezhetőek. Ha innen nézem, a magyar szuverenitást erősítő formulákról van szó, ha meg onnan, az európai jogrendet sértő kitételek sorjáznak. Ezért követeltem frakciónk nevében az Európai Bizottságtól, hogy terjesszen elő tételes jelentést a magyar jogsértésekről és arról, hogy mindezekre az Európai Uniónak milyen választ kell adnia.
– A jelek szerint a magyar miniszterelnöknek nagy nehézséget okoz, hogy az általa kért IMF–EU-hitel feltételei nem az ő szája íze szerint alakulnak. A kormány képviselői változatlanul valami elővigyázatossági készenlétihitel-öszvérről beszélnek, védenék a törvényt is, amely beavatkozik a Nemzeti Bank működésébe. Lát-e lehetőséget valamilyen arcmentő formulára?
– Nem hiszem, hogy az Európai Unió bármelyik országának kormánya több jogot kaphatna ilyen tárgyalások esetén, mint más kabinetek. Budapesten is világosnak kellene lennie: a farok nem csóválhatja a kutyát, ez csak fordítva megy. Az Orbán-kormánynak is el kell fogadnia azokat a követelményeket, amelyek a többiekre is érvényesek.
– Swoboda úr! Mindketten tudjuk, hogy az Európai Unió fennállása óta még soha sem érvényesített semmilyen komoly szankciót egyetlen tagállammal szemben sem. Egy sikerületlen kísérlet volt erre 2000-ben, éppen az ön hazája ellen, amikor Jörg Haider Szabadságpártja a kormányzó koalíció része lett. Tulajdonképpen milyen ellenlépésekre van lehetőség, és ön mit javasolna?
– Szerintem először nem is az unió intézményeinek kell lépniük, hanem az Európai Néppártnak. Meggyőződésem: eljött az ideje annak, hogy felfüggesszék a Fidesz tagságát is ebben a pártcsaládban, de annak is, hogy Orbán Viktor úrtól megvonják az Európai Néppárt alelnöki címét. Elfogadhatatlannak tartom ugyanis, hogy José Manuel Barroso úr, az Európai Bizottság elnöke egy vezető testületben legyen a magyar miniszterelnökkel. A második fontos elvárásunk, hogy a bizottság mutasson rá egyértelműen a jogsértésekre. A harmadik lehetőség, hogy ha a magyar kormány továbbra sem követi a bizottság határozatait, fontoljuk meg a lisszaboni szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárást, amely Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is elvezethet.
– Tudja, Orbán Viktor azt szokta mondani, hogy Nyugat-Európa válsága miatt van szükség az ő unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikájára. Azért, mert a sokat emlegetett nyugat-európai jóléti állam halott. Ön szerint feltámasztható?
– Ha megnézi, hogyan élnek a németek, milyen sűrű a szociális háló Ausztriában, Hollandiában vagy Finnországban, akkor láthatja, hogy a jóléti állam egyáltalán nem halott. Ezt bizonyítják egyes kelet-európai országok intézkedései is. Természetes, hogy ma nem lehet mindent ugyanúgy csinálni, mint harminc-negyven éve, alkalmazkodni kell új körülményekhez, például a várható élettartam-növekedéshez. A gondoskodó állam eszméje és gyakorlata azonban tovább él. Én úgy látom, hogy akad, aki szeretné megölni a jóléti államot azzal, hogy halottnak nyilvánítja. Ám amikor ezt az ürügyet említik, az éppolyan hamis, mint amikor a szabadságjogokat arra hivatkozva korlátozzák, hogy milyen szörnyűséget követtek el a múltban a kommunisták. Ez teljesen elfogadhatatlan.
– Hogyan látja ön Magyarország közeli és távolabbi jövőjét? Orbán Viktor azt ígérte híveinek, hogy a mostani változások legalább húsz évre meghatározóak lesznek.
– Ugyan! Hiába tesz egy politikus húsz évre szóló ígéreteket, valójában mindenkinek csak négy vagy öt évre szól a mandátuma. Természetesen senki sem vonja kétségbe a magyar miniszterelnök jogát arra, hogy már most küzdjön újraválasztásáért. Ez azonban nem ad számára menlevelet arra, hogy az alkotmányt úgy változtassa meg, hogy ezzel bebetonozza magát a hatalomba, vagy korlátozza egy lehetséges új kormány mozgásterét. Ami a közeljövőt illeti: eljött az idő, amikor Barroso elnök úrnak már nagyon komolyan kell vennie mindazt, ami Budapesten történik. Már eddig is túl hosszú ideig volt elnéző magyarországi párttársai iránt. Behunyta a szemét, amikor a médiatörvényt elfogadták, amikor az új alkotmányt átnyomták a törvényhozáson. Sürgősen el kell mennie Magyarországra, komolyan el kell beszélgetnie Orbán miniszterelnök úrral, és ki kell állnia a magyar nyilvánosság elé. El kell mondania, hogy nem elfogadható, ahogy Orbán Viktor cselekszik, el kell mondania, hogy az Európai Unió a magyar emberek mellett áll, és nem fogadja el, ha egy országot diktátumokkal irányítanak. Az Európai Unió Bizottsága elnökének az egész integráció, de a Néppárt nevében is ki kell nyilvánítania: elutasítja a magyar miniszterelnök működését. Orbán tevékenysége nemcsak a szocialisták vagy a liberálisok és a zöldek számára elfogadhatatlan, hanem a Néppártban sincs rajta kívül olyan politikus, aki hozzá hasonlóan viselkedne. Még Berlusconi sem cselekedett úgy, ahogyan ő. Az olasz miniszterelnök ügyeskedett, hogy mentse a hatalmát, de odáig nem merészkedett, hogy kedve szerint átszabja Olaszország politikai struktúráját.
– Mit gondol, a görög útra sodródhat-e Magyarország?
– Igen, ha Orbán Viktor továbbra is úgy politizál, mint eddig. Látjuk: csak a forint leértékelésének árán sikerült megmenteni a gazdaságot. Ez újabb nehéz terheket tett a polgárok vállára, és ezeket nemcsak a devizahiteleseknek kell viselniük. Senkinek ne legyen illúziója: ha Magyarországon is euró lenne, már görög viszonyok uralkodnának a magyar gazdaságban.
