Baka pert nyert a magyar állam ellen

Jogerősen is pert nyert a magyar állammal szemben Baka András volt főbíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán – tudtuk meg Czeh Andrástól, Baka ügyvédjétől. A bíróság nagykamarája lényegében helybenhagyta a testület korábbi döntését, amely szerint a magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. Sőt az ítélet szerint emberi jogi jogsérelem érte őt, amikor idő előtt elmozdították állásából. Czeh András szerint a bíróság is úgy látta, hogy nem volt jogorvoslata a döntés ellen Bakának.

Baka András akkor vesztette el a hivatalát, amikor az új Alaptörvény hatályba lépésével a Legfelsőbb Bíróság is megszűnt, helyette a Kúria kezdte meg a működését. Egyébként Baka 1991 és 2008 között maga is tagja volt a strasbourgi jogi bíróságnak. A testülethez az fordulhat, akinek országában már nem áll rendelkezésére jogorvoslati lehetőség.

2009-ben harmadik nekifutásra választotta meg Baka Andrást az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Az új főbíró Sólyom László akkori államfő jelöltje volt. Idővel a fideszes kormány szemében ellenséggé vált, mivel többször is bírálta az alkotmányozási reform egyes elemeit. Így például nem értett egyet a bírák kötelező nyugdíjazásának 70 évről 62 évre csökkentésével. A válaszcsapásra nem kellett sokáig várni: megválasztása után két évvel a fideszes többség elfogadta az új alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti intézkedéseket. Ezek között szerepelt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódja a Kúria lesz.

Baka megbízatása 2012. január elsejével szűnt meg. Nem pályázhatott a Kúria elnöki tisztségére, mivel a jogszabályban előfeltétellé tették, hogy csak azt lehet a posztra megválasztani, aki ötéves magyarországi bírói gyakorlattal rendelkezik. Ez Bakának hiányzott, és a törvények szerint nem helyettesíthette a strasbourgi gyakorlat a magyart.

Miután az alkotmányos jogszabály mondta ki az ő jogviszonyának megszűntét, ügyében még az Alkotmánybíróság sem nyilváníthatott véleményt. Így nem fordulhatott semmilyen hazai fórumhoz. De azt is nehezményezte a volt főbíró, hogy megsértették a véleménynyilvánítási szabadságát, mert elbocsátásának oka a kormány igazságügyi reformját ért kritikája volt. A strasbourgi testület neki adott igazat.

Annak idején az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többször jelezte: semmilyen meggyőző érv nem hozható fel, az sérti a bírói függetlenséget. A Magyar Helsinki Bizottság honlapja szerint a három civilszervezet bekapcsolódott az EJEB előtt folyó eljárásba is, „azzal érvelve, hogy Baka András megbízatásának megszüntetése jellemző példája a 2010 óta zajló, a jogállamiságot és az alapjogokat sértő, a független intézményeket gyengítő jogalkotásnak”.

A bíróság most százezer eurós kártérítést ítélt meg Baka Andrásnak.