Az új gyógyszerek 60 százaléka nem jut el a magyar betegekhez
Miközben az EU-tagországokban a várható élettartam több mint három évvel nőtt, Magyarország egyre inkább lemarad ebből a szempontból, pillanatnyilag öt évvel az EU-s átlagtól. Bár a javulásban oroszlánrésze lehet az innovatív gyógyszeres terápiáknak, a magyarok ezeknek a terápiáknak mintegy 60 százalékához nem jutnak hozzá. A gyógyszerre fordított közkiadásaink az elmúlt 12 évben reálértéken nem nőttek, ráadásul ég a meglévő forrásokat sem megfelelő hatékonysággal költjük el. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) hárompontos javaslatcsomagot dolgozott ki, amelyet eljuttatott az Orbán-kormányhoz is, és amelyben a többi közt a gyógyszerek befogadási rendszerének átalakítására ad megoldásokat, ezzel nemcsak gyorsabban, időben juthatnak a betegek a terápiákhoz, de el is lehet kerülni a feleslegesen megítélt támogatásokat.
– A valóban hatékony gyógyszerhez jutás jelentősen javíthatná az életkilátásokat – talán ez a legfőbb üzenete az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének. Magyarország lemaradása ugyanis a várható élettartamot nézve egyre jelentősebb akár az EU, akár a V4 tagországaihoz képest. Miközben ott ez több mint három évvel nőtt az ezredforduló óta, Ausztriában ma 82, de még Lengyelországban is 78 év, addig hazánkban átlagosan 76,2 éves korunkig élünk. Nem is meglepő, hiszen ehhez döntően az innovatív gyógyszerek járultak hozzá, Magyarországon pedig az EU-ban központilag törzskönyvezett új terápiák mindössze negyven százaléka jut el a magyar betegekhez. Azokhoz is sokszor későn.
Volt például négy évünk, amíg szinte egyetlen új készítményt sem fogadott be az állami egészségbiztosítás,
majd most ősszel 29 új indikáció kapott zöld utat, viszont ezek többsége a közbeszerzések kiírásának elmaradása okán még mindig nem a normál támogatási körben kerül be a napi gyógyítási gyakorlatba A Eurostat legutóbbi jelentése szerint a jobb ellátórendszerrel a halálesetek 14, hatékonyabb népegészségügyi ellátással pedig 12 százaléka lett volna megelőzhető. Mindezzel Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt éri el az EU-ban.
A másik súlyos szám, hogy a 75 évnél fiatalabbak 41 százalékának halála megfelelő ellátás esetén elkerülhető lenne.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ koordinálásával készített kormányjelentés szerint az összes haláleset 26 százaléka, több mint 32 ezer haláleset lett volna elkerülhető 2014-ben, ha megfelelő lett volna az egészségügyi ellátórendszer és hatékonyabb lett volna a népegészségügy. Mindennek pedig szerves része a gyógyszerekhez való időbeni és jó hozzáférés. Az AIPM folyamatosan kiáll a jobb hozzáférés mellett, a mostani javaslatcsomag pedig lebontaná a bürokratikus korlátokat, felgyorsítaná az új gyógyszerekhez való hozzáférést, valamit javítaná a terápiákra fordított kiadások eredményességét.
– A javaslatcsomagunk első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei – kezdte Holchacker Péter, az AIPM igazgatója, aki szerint amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Ez lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására, közvetlenül hozzájárulva így a kedvezőtlen hazai egészségi mutatók javulásához. Ha a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is. A második pontunkban javasoljuk az egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszerbefogadási rendszer felállítását. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen. Ezzel az arra érdemes gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz. Hazánkban a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag kerül be a támogatott készítmények körébe. – Az iparági szereplők a közterhek folyamatos bővülésével csak az elmúlt évben már 100 milliárd forintot megközelítő különadót fizettek be a költségvetésbe, miközben a sikeres magyar válságkezelés eredményeként mára indokolatlanná vált ezek ilyen mértékű fenntartása. A gyógyszerkassza bővítése és a befogadási rendszer reformja mellett. Ezért harmadik pontként a gyógyszeripart sújtó különadók strukturális átalakítását javasoljuk annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Egyrészt akár állami források átcsoportosításával, akár közvetve a közterhek ilyen irányú leírásának biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a hatalmas mértékű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedések – például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok – végrehajtását fedezze – tette még hozzá Holchacker Péter.
