Az MTA aláírta a szándéknyilatkozatot, az Orbán-kormány elveheti tőle a kutatóintézeteket

Az MTA elveszíti kutatóintézeteit, de legalább egyben maradhatnak. Úgy tűnik, kompromisszumos megoldás született, az intézmény megtarthatja a vagyonát, 2019. május végéig megkapja a szükséges személyi és dologi költségeket. A kutatók hatalmas ingerültséggel fogadták a bejelentést.

2019. március 8., 18:09

Szerző: Bíró Veronika

Péntek délután a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg az a szándéknyilatkozat, Lovász László MTA-elnöke tett Palkovics Lászlóval az Innovációs és Technológiai Minisztériumvezetőjével. Tanúsága szerint 

a tárgyaláson megegyeztek abban, hogy a kutatóintézeteket kiszervezik az MTA alól, a vagyonát azonban megtarthatja az intézmény az ITM pedig az MTA rendelkezésére bocsátja 2019. május végéig a szükséges személyi és dologi költségeket.

Fotó: Merész Márton

A teljes szándéknyilatkozat így hangzik:

I. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.

II. A tárgyaló felek megállapodnak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére a következő elvek mentén dolgoznak ki javaslatot. 

A második ponton belül:

  • 1. Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
  • 2. A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
  • 3. Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
  • 4. Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
  • 5. A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
  • 6. Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
  • 7. Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
  • 8. A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
  • 9. A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

A részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.

Portálunk információi szerint a döntést a kutatók belső levelezési csoportjaikban hatalmas ingerültséggel fogadták. 

– Őszintén érdekelne, hogy akkor mi a fenére jó az akadémia? Mire jók az osztályok? Mire jó a Közgyűlés? Csak az akadémikusok fizetésével foglalkozhatnak? 

– kommentálta lapunk kérdésére a hírt Kálmán C. György, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

Korábban nem úgy nézett ki, hogy az MTA belemegy a kutatóintézetei elveszítésébe, februárban legalábbis két elnökségi döntéssel megerősítették, hogy nem fogadnak el olyan megoldást, amelyben leválasztják róla a kutatóhálózatát, és a Tématerületi Kiválósági Programra is csak akkor pályázik az intézmény, ha Palkovics Lászlóék írásban garantálják, hogy az MTA megkapja a jelenleg az ITM által visszatartott alaptámogatását. Az MTA végül valóban nem nyújtotta be a pályázatokat.

Amint arról portálunk elsőként beszámolt, Palkovics László február elején megüzente az akadémiának, hogy elkötelezett az intézmény átalakítása mellett, az intézetek egy részét elcsatolja, egy részét megszünteti, az MTA pedig megmarad köztestületnek. Egy újabb minisztériumi tervezet szerint pedig egy vagyonkezelő alapítványba szervezték volna ki a kutatóintézeteket és az MTA vagyonát, de később a nonprofit kft. is felmerült működési formaként. Jelenleg a működési forma még nem világos, ezt dolgozzák ki a következő hetekben.

A szándéknyilatkozat nem tér ki arra sem, hogy az intézetek megkapják-e korábbi alaptámogatásukat. Mivel az MTA legfőbb döntéshozó szerve, a közgyűlés várhatóan májusban dönt a működési formát meghatározó javaslatról, Palkovics László zsarolásra is felhasználhatja azt, hogy az ITM csak május végéig biztosítja a személyi és dologi költségeket. Annyi világos a nyilatkozatból, hogy az intézetek egyben maradnak ugyan, de az MTA elveszítette őket.

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.