Az MNB még mindig a hármasra játszik
Ez a dilemmája manapság a jegybankoknak az irányadó kamatok meghatározásánál. Mi jelent nagyobb veszélyt, a felpörgött pénzromlás vagy a gazdaság rég látott mértékű lassulása? Az európai döntéshozók kivétel nélkül az utóbbit tartják aggasztónak és az inflációs nyomás ellenére nem emelik az alapkamatokat. Ugyanezt várta a piac a mai döntésnél a Magyar Nemzeti Banktól is.
Augusztusban nem emeli, de még nem csökkenti a jelenlegi 8,5 százalékos alapkamatot a monetáris tanács, vélték egyöntetűen az elemzők, ugyanakkor megosztottak a jövővel kapcsolatban: egy részük szerint ősszel kamatcsökkentés lesz, míg mások év végéig ugyanezt a szintet várják. A jövő év végére vonatkozó augusztusi kamat konszenzus a júliusi 7,38 százalékról 7,13 százalékra csökkent.
Az augusztusi 6,7 százalékos infláció után decemberre 5,5 százalékos 12 havi fogyasztói árindexet várnak a szakértők, akik szerint a jövő év végéig 3,4 százalékra mérséklődhet az infláció. A 2010-es éves átlagos inflációra vonatkozó új konszenzus 3,05 százalék, hajszálnyival a 3 százalékos középtávú cél felett. A jegybank májusi inflációs jelentése azt prognosztizálta, hogy 2008-ban az átlagos fogyasztói árindex 6,3 százalék lesz, 2009-ben 4,2 százalék, 2010-re az átlagos infláció 3,0 százalékra csökken.
Lapértesülés szerint a kormány és az MNB továbbra is kitart az inflációs cél mellett, annak ellenére, hogy a magyarországi nagyvállalatok nagy nyomást helyeznek a döntéshozókra a monetáris politika lazítása érdekében. A folyamatos célkövetésre történt átállást követően a kormány és a jegybank három évente vizsgálja felül az inflációs cél számszerű értékét. A Magyar Nemzeti Bank és a kormány 2005. augusztus 22-én állapodott meg az MNB 2007-től érvényes középtávú inflációs céljának kijelöléséről, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index 3 százalékos értékében határoztak meg. A jelenlegi cél 2009-ig szól.
Az egyeztetésekkel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter leszögezte: Magyarország számára nem járható út az inflációs cél emelése. Simor András bankelnök még júniusban az Országgyűlés pénzügyi bizottságában elmondta: a kormány részéről nem érzékel nyomást arra, hogy a világpiaci energia- és agrárárak emelkedése miatt felfelé módosítsák az inflációs cél mértékét. Az MNB ezért nem adta fel 2009-re a 3 százalékos inflációs célt, noha az általa leírt prognózis szerint jövőre 4,2 százalék lehet az éves infláció, és csak 2010-ben csökkenhet három százalékra, miközben jelentős felfelé mutató kockázatok vannak.
A nyilvánvaló ellentmondást az oldhatta fel, hogy a realitásokhoz alkalmazkodva a három százalékos célt 2010-re tűzik ki. Ezzel az MNB kitart alapcélja mellett és közös nevezőre kerül a pénzügyi szakértők konszenzusával is.
