Az igazságszolgáltatási reform „ellentmond az európai normáknak”
Legújabb jelentésükben az Európa Tanács szakértői veszélyeztetve látják a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét - és ezzel érveket szolgáltatnak egy EU-s kötelezettségszegési eljáráshoz. Budapest számára egyre szorongatóbb a helyzet – írja a Die Presse.
Egy, az Európai Unió által indított lehetséges kötelezettségszegési eljárás vonatkozásában egyre kisebb Magyarország mozgástere – az igazságszolgáltatás területén végrehajtott sokat vitatott reform miatt most egy EU-s peres eljárás fenyegeti. Az EU „néhány centiméterre áll attól, hogy bevonja az Európai Bíróságot” – mondta már a múlt héten az EU-bizottság alelnöke, Viviane Redding egy interjúban.
Az Európa Tanács egyik szakértői csoportjának a friss jelentése, amely a Presse rendelkezésére áll, nem tudja elhallgattatni Brüsszel kételyeit. Sőt, ellenkezőleg: a jelentésben a „Velencei Bizottság” komoly bírálatot fogalmaz meg a magyar igazságszolgáltatási reformról. Azt állítják a nemzetközi jelentéstevők, hogy a törvénycsomag „ellentétben áll az európai normákkal”. „A reform a maga teljességében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét”. „Olyan egyedülállóan különleges rendszert hoztak létre az igazságszolgáltatás igazgatására, amilyen egyetlen más európai országban sem létezik”.
Kemény szavak a jogászok részéről
Ezek kemény szavak – s emellett a Strasbourgban székelő Európa Tanács e testülete szakjogászokból álló független testületként ismert, amely (kérésre) abból a szempontból vizsgálja az Európai Emberjogi Egyezmény 47 tagállamának törvényeit, hogy azok megfelelnek-e a demokrácia követelményének. A bizottság ítéleteit az EU is figyelembe veszi, amikor dönt – ez esetben arról, indít-e peres eljárást az egyik tagállam ellen.
A szakértők kifogásolják egyfelől a bírák nyugdíjazási korhatárát, amelyet 70 évről 62 évre csökkentettek. Az év végéig 274 bírót küldenek nyugdíjba. A bírálók arra gyanakszanak, hogy ez Orbán Viktor miniszterelnök kormányának egyik politikai sakkhúzása annak érdekében, hogy megszabaduljon az általa nem kedvelt bíráktól.
Másfelől az Országos Bírói Hivatal létrehozása (az igazságügyi minisztérium mellett működő egyfajta igazságszolgáltatási csúcshatóság) áll a bírálatok kereszttűzében. Ez a tanács, amelynek elnökét a parlament választja meg kilencévnyi időtartamra, túl sok hatalmat összpontosít a kezében, és elvonja más hatóságok ellenőrzési jogosítványait. Különösen az okoz gondot, hogy a Bírói Hivatal elnöke a jogászokat saját akaratuk ellenére más bíróságokra rendelheti ki, és az egyik bíróságtól egy másikra helyezheti át az eljárásokat.
(Die Presse, nyomtatásban: 2012.03.20.)Fordította: dr. Gonda László
