Az első naperőmű Magyarországon

Újszilváson felavatták az első magyarországi naperőművet, s így egyik pillanatról a másikra 14 szeresére nőtt Magyarországon a napenergia felhasználása. Ám a megújuló energiák aránya jelenleg is csak 7 százalék, pedig az Európai Uniónak megígértük, hogy 2020-ig 14,6 százalékra emeljük az arányát. Glattfelder Béla (Fidesz), EU-képviselő, a Nemzeti Megújuló Platform valamint a Magyar Szolár Szövetség elnöke szerint ez nem lehetetlen, de óriási állami támogatásra volna szükség.

2011. december 4., 09:22

– Hány naperőművet kellene még építeni, hogy Magyarország az alternatív energiában is felzárkózzon Európához?

– Sok településen lehet hasonló erőművet építeni, de az újszilvási leginkább azt demonstrálja, hogy ez is egy járható út, hiszen a közüzemeket és a közvilágítás áramigényét ebből fedezik.Ugyanakkor a településnek 30 százalékos önrészre volt szüksége , hogy pályázzon és egyáltalán belefoghasson egy ilyen beruházásba. Hasonló naperőmű legközelebb Szegeden épül majd. A jövőt inkább abban látom, hogy hozzuk közelebb a fogyasztóhoz a megújuló energiát, tehát magánházakra szereljünk fel néhány KW-os napelemeket, kollektorokat…

– A technológia, a berendezés viszont ma még drága és Magyarországon az állam sem támogatja igazán a zöld energiát.

– Márpedig sosem érjük el a 14,6 százalékos arányt, ha az állam nem veszi ki a részét a támogatásból, de erre még megvan az esély. Idén 7 milliárd forintot adtak a napsugárzásból átalakított energia projektekre, s 3 milliárd forintra pályázhattak a polgárok, hogy napkollektorokat szerelhessenek fel. Ugyanakkor mindenképpen ez a jövő, hiszen miközben a hagyományos energiák drágulnak, a szakemberek szerint tíz év múlva olcsóbb lesz a zöld energia. Az elmúlt három évben felére csökkent a napelemek ára, s ezt mi is tapasztalni fogjuk, hiszen Székesfehérváron és Csornán épül majd üzem valamint egy kínai gyárról is hallottam már. Nagyon erős a konkurenciaharc, nyomják lefelé az árakat, most ment tönkre egy nagy amerikai gyártó, mert nem bírta a versenyfutást.

– Ahogy tudom, nálunk sok szélerőmű azért áll, mert nem veszik át az áramot , hiszen nincsenek vízerőműveink, amelyek például Ausztriában akkor adnak áramot, amikor a széllapátok állnak.

– Nem hiszem, hogy ez megoldhatatlan, egy intelligens hálózat segít ezen a helyzeten, például a szarvasi biogáz erőművel össze lehet kapcsolni a szélerőműveket…

– Ez viszont magától nem működik, az állam koordinálhatná, mondjuk, megbízhatná ezzel az MVM-et.

– Valóban, a jogi szabályozását érdemes volna megalkotni egy intelligens hálózatnak, s a fogyasztók felé fordulni, hogy ők használják ki azokat az időpontokat, amikor olcsóbban juthatnak energiához és akkor töltsék fel az autójukat, akkor indítsák be a mosógépüket.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.