Az élete múlhat azon, melyik megyében lakik
Az onkológiai osztályok eredményességi mutatóinak közzétételét szorgalmazza a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Dr. Bodoky György szerint az orvostársaság idei országos kongresszusának ez a legfőbb üzenete valamennyi centrum, illetve a gyógyítók felé: saját példájával várja a csatlakozókat, esetleg döntéshozókat a továbblépéshez. A Magyar Tudományos Akadémia ez évi Tudomány Ünnepe programjának egyik központi rendezvényét a magyar rákgyógyítás legnagyobb alakjának, a napokban elhunyt dr. Eckhardt Sándor emlékének szentelték, ahol a magyar onkológia vezető szakemberei számoltak be a szakterület legújabb eredményeiről, illetve az utóbbi időszak legújabb és legreménytelibb irányáról, az immunterápiáról.
„A szakma, a döntéshozó és legfőképpen a beteg részéről jogos elvárás, hogy nyilvánossá tegyék az intézmények az eredményességi mutatóikat. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centruma szakmai fórumokon rendszeresen publikálja egyes betegségtípusokban a gyógyulási arányszámait, illetve hogy az adott stádiumban kezelni kezdett, de már gyógyíthatatlan betegek számára mennyi életidőt sikerült a kezelésekkel biztosítani. Nagyon fontos ez a lépés, hogy a betegek se szájhagyomány útján tájékozódjanak" – hangsúlyozta a professzor, aki ezúton hívta föl a kormány, illetve a többi centrum figyelmét, hogy a kórházak legyenek ebben partnerek és egységes, egymással összehasonlítható módon tegyék közzé az adataikat. Ez egyrészt segítené a betegeket az intézményválasztásban, másrészt lehetővé tenné, hogy az osztályok átvegyék egymástól a jó gyakorlatokat, s országos szinten javulhasson a betegellátás színvonala.
Forrás: rakgyogyaszat.hu
A tanácskozás egyik legmegdöbbentőbb előadása azonban mégsem onkológus nevéhez kötődik. Dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem tanára, aki az ország egyetlen Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézetét vezeti, ugyanis olyan statisztikai adatokkal dokumentálta előadását, amelyek nagyon súlyos képet festenek nemcsak Magyarország helyzetéről, de az esélyegyenlőtlenség mértékéről is.
„Köztudott, hogy az OECD országok listáján, de az Egészségügyi Világszervezet teljes európai régiójában – ami 53 államot, köztük a közép-ázsiai szovjet utódállamokat is magában foglalja – a daganatos betegségek okozta halálozás tekintetében sereghajtók vagyunk. Megdöbbentő, hogy ráadásul épp azon daganatos megbetegedések okozta halálozás esetében állunk a legrosszabbul, amelyek megelőzhetőek, elkerülhetők lennének. Ma Magyarországon több mint kétszeres a vastagbéldaganat, és háromszoros a méhnyakrák okozta korai halálozás kockázata, mint az Európai Unió már 2004 előtt is tagországként jegyzett 15 országában átlagosan" – sorolta a szomorú tényeket a professzor asszony.
A leszakadásunk egyre a kontinens többi országához képest. A daganatos betegségek okozta korai halálozás kockázata is folyamatosan nő nálunk, az elmúlt harminc évben jelentősen kinyílt az olló. De a betegség késői felismerését, a nem megfelelő ellátást mutatja az is, hogy míg a megbetegedés gyakoriságában Magyarország a középmezőnyben van, a daganatok okozta korai halálozásban kiugróan vezetjük a negatív ranglistát. Hét év alatt 77 ezerről 95 ezerre nőtt a felfedezett, a Nemzeti Rákregiszternek bejelentett rosszindulatú daganatos betegek száma. A bőrdaganat esetében kifejezetten sokat romlott a helyzet 2007-ről 2014-re, ez idő alatt ugyanis 10 939-ról 16 421-re emelkedett a betegek száma.
Ádány professzor még meghökkentőbb statisztikai adatokról is beszélt, nevezetesen, hogy a Magyarország és Európa közötti külömnbség kicsiben a hazai megyék között is megfigyelhető. „Feltüntettük egy térképen, hogy a fővárosban és megyékben hogyan alakult 2013-ban a daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága, az általuk okozott halálozás, valamint ezek viszonya. Súlyos szűrési, vagy ellátási problémákra figyelmeztet, hogy számos megyében ugyan kevesebb a megbetegedés, mégis magasabb a halálozás az országos átlagnál. Hét ilyen megye is van az országban, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Nógrád, Baranya, Somogy és Komárom-Esztergom, itt vagy későn fedezik fel a daganatos betegségeket, vagy nem megfelelő a betegek ellátása, de nagy valószínűséggel mindkét hiányossággal számolni kell. A hátteret mindenképp meg kell vizsgálni ahhoz, hogy képet kapjunk arról, pontosan mi is okozza a rendkívül jelentős különbségeket" – mondta Ádány Róza.
Zölddel jelöltük azokat a megyéket, ahol az országos átlagnál jobb a megbetegedések és halálozások aránya, pirossal pedig ahol rosszabbb
A konferencián kiderült: a célzott, vagyis legkorszerűbb terápiák negyven százalékát, a sugárkezelések csaknem felét a fővárosban kapják a betegek, ami önmagában jelzi az aránytalanságot. A szakemberek szerint hibás úgy onkológiai centrumokat kijelölni, hogy leszúrjuk a körzőnket: ez ugyanis nagyon is az orvos-orvosteam, személyéhez kell, hogy kötődjön. Ma ugyanis túlságosan főváros-orientált az onkológiai ellátás, pedig a cél az lenne, hogy országszerte megbízható ellátást kaphassanak a betegek.
Hogy mindennek mi lehet ennek az oka? Az eszköz- és a mind súlyosabb szakemberhiány, valamint az ellátáshoz való hozzáférés nehézségei mellett leginkább az, hogy máig nincs az országnak átfogó, kormányokon átívelő népegészségügyi programja.
