Az egészség pólusai

Meglehetősen nagy lemaradást kell behozni. Az érintett intézmények vezetői már a pályázat kiírásának idején diagnosztizálták az állapotot. Dr. Varga Gábor, a Győr-Sopron Megyei Petz Aladár Megyei Oktatókórház főigazgató-főorvosa úgy fogalmazott: „Kiéhezett, forrásszegény tizenöt éves időszakot élt meg a megyei kórház.”

Kulcselemek

Ez sem kis idő, de a pécsi egyetemi klinika kapcsán már negyven évet emlegettek, annyi ideig nem jutott pénz az épület felújítására. Dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem rektora ugyanakkor azt is elmondta: Pécsett a sürgősségi ellátás is régi gond: aki otthon rosszul lesz, annak először fel kell lapoznia az újságot, vagy hívnia kell a tudakozót, hol van ügyelet.

A mostani pályázaton mindkét intézmény tízmilliárd forint körüli összeget nyert. Pécsett az épület felújítása, a műszerek cseréje mellett egységes sürgősségi ellátóhelyet is terveznek.

Dr. Varga Gábor, a Győr-Sopron megyei kórház vezetője a következőképpen foglalta össze a fenntartható működés három kulcselemét. Az első a tömbkórház kialakítása, vagyis a gazdaságtalan pavilonok megszüntetése, a párhuzamos ellátási és logisztikai tevékenység csökkentése – emelve ezzel a betegek komfortérzetét is. A második a műszerpark korszerűsítése, az informatika fejlesztése. A harmadik pedig a kórház működési rendjének modernizációja.

Mindez természetesen egybevág a pályázati kiírás fő kitételeivel. Lényegük: a mátrixrendszer létrehozása, az elszórt, pavilonszerű elemek felszámolása. Továbbá a „mágneskórházak” kialakítása. Vagyis az, hogy az intézmények magas szintű szolgáltatásaikkal távolabbról is magukhoz vonzzák a betegeket. Ennek ugyancsak feltétele a komoly eszközbeszerzés, az informatikai, betegirányítási rendszer fejlesztése, a költséghatékony ellátás megteremtése centralizációval, a párhuzamosságok felszámolásával. És nem utolsósorban: az esélyegyenlőségi előírások betartása.

Ezt tűzte ki céljául – a már említett két intézmény mellett – a többi kórház vezetése is. A pályázaton forráshoz jutott még a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház, Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, a Szegedi, illetve a Debreceni Tudományegyetem klinikái, valamint Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézménye.

Közbevetőleg: persze bárkinek feltűnhet, hogy fővárosi, illetve közép-magyarországi intézmény nem szerepel a pályázaton forráshoz jutott intézmények között. Ami nem véletlen. Oravecz Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szóvivője elmondta: budapesti, illetve közép-magyarországi fejlesztést eleve nem támogatott a projekt. Hiszen a pályázat egyik fő célja az elmaradottabb régiók felzárkóztatása a fejlettebbekhez. Ami éppúgy uniós követelmény, mint az újabb tagországok felzárkóztatása a régebbiekhez.

Hiánypótlás

Mindemellett tény az is, hogy az elmúlt időszak különféle egészségügyi reformelképzelései között volt egy állandó, visszatérő elem. E szerint inkább zöldmezős beruházásokkal, vagyis vadonatúj kórházakkal kellene változtatni az ellátórendszer struktúráján. A póluskórházakra kiírt pályázaton azonban csak az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek, illetve régióként a legnagyobb aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitású kiemelt kórházak indulhattak.

Oravecz Péter minderre azt mondja: a pályázat elvárásait, feltételeit nem az NFÜ elefántcsonttornyában fogalmazták meg. A pályázat kiírása előtt komoly egyeztetéseket folytattak az egészségügy szakmai képviselőivel. Ha úgy tetszik: az uniós pénzek elosztását irányító csúcsintézmény lényegében alulról induló kezdeményezésekből formált pályázati lehetőséget. Az NFÜ képviselője szerint ennek is része van abban, hogy kiváló pályázati anyagok érkeztek, és nem kellett sokat bíbelődni az amúgy nem ritka „hiánypótlás” procedúráival. Némi gond inkább abból adódott, hogy a nagy ívű és szakmailag megkérdőjelezhetetlen pályázatok tetemesebb forrásigényt jelöltek meg a tervezetnél. De ez esetben ezt a problémát is orvosolták.

Több pénz

Az egészségpólus-pályázat első fordulójára beérkezett projektek szakmai értékelése 2008. december 20-án zárult. A pályázati kiírás szerint a rendelkezésre álló keretösszeg 75 milliárd forint volt, ebből azonban csupán 7 projekt volna támogatható az eredetileg tervezett 8 közül. Ezért a gazdasági és az egészségügyi miniszter kezdeményezésére a kormány további 10,2 milliárd forintot tett elérhetővé némi átcsoportosítással. A pénzt a – kissé recsegős című – „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” konstrukcióból vonták el. Említett konstrukció lényegesebb elemei amúgy szinkronban vannak az egészségpólusok kialakításával – tehát végeredményben senki nem jár rosszul.

Ugyanakkor szolgálhatnak némi tanulsággal a jelenlegi pályázat koncepciója és más jellegű reformelképzelések közötti különbségek. Voltak korábban olyan hangok, amelyek a valóban avíttnak tekinthető pavilonrendszer kapcsán a dózerolást javasolták. A póluskórházak 2010 és 2012 között megvalósuló fejlesztései viszont bizonyítják: a buldózernél hatékonyabb eszközei is vannak az előrejutásnak.

Kapcsolódó cikkeink: