Az Orbán-kormánynak kényes ügyeket is jegeli az Alkotmánybíróság, kétezer napja nem döntöttek egy betiltott tüntetésről
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet összegyűjtötte azokat az alkotmányjogi ügyeket, amelyekben a leghosszabb ideje nem hozott döntést az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság nyilvános üléseAzt aligha kell magyarázni, hogy az alkotmányos jogok esetleges sérelmének mielőbbi helyreállítása már önmagában elegendő indok lehetne, hogy az AB ne üljön sokáig egy-egy ügyön. A vizsgálat persze végződhet úgy is, hogy elutasítják a panaszt.
Amennyiben jogsértést állapít meg a legfelsőbb bírói fórum, azonnali hatállyal meg kell szüntetni a jogsértő állapotot és a jövő gyakorlatának az AB döntéséhez kell igazodnia. Amennyiben egy panaszról nem állapít meg jogsértést, akkor a panasz benyújtója még fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).
Viszont az EJEB-hez kizárólag akkor lehet panaszt benyújtani, ha az alkotmánybírósági eljárás már lezárult, ezért tűnik nagyon-nagyon különösnek, hogy a kormány számára kínos ügyekben nem hoz döntést az AB.
- A civiltörvény miatt alkotmányjogi panasz (695 nap)
- Telekommunikációs cégek adatgyűjtése miatti panasz (1093 nap)
- Tüntetések előzetes tiltása miatti panasz (1199 nap)
- Vénaszkenner miatti panasz (1661 nap)
- Tüntetés feloszlatása miatti panasz (1757 nap)
- Tüntetés betiltása miatti panasz (2025 nap)
Jól látható, hogy a gyülekezési törvényt érintő panaszok, illetve a civil társadalom szabad működését érintő panaszok kimondottan kellemetlen kérdések a magyar kormány számára. Ezen kívül meg kell említeni a lex CEU-t, azaz a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvényt is, amit több mint két éve panaszoltak be ellenzéki képviselők. Ám tavaly nyár óta "jegeli" a kérdést az egyébként sem kapkodó AB, arra az egyébként ítélethozást nem gátló dologra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság kötelezettségi szegési eljárást indított – a civiltörvényhez hasonlóan – a lex CEU miatt.
Emlékeztetőül: a Fidesz a 2010-es választási győzelmét követően felemelte az Alkotmánybíróság létszámát, tagjait pedig az általa uralt kétharmados parlamenti többség szavazatai alapján töltötte fel. Vagyis jelenleg több a kormánytöbbség által megválasztott tag, mint akik korábban kerültek a testületbe.
