Az Alkotmánybíróság előtt is elbukott Szakály Sándor, aki szerint a zsidók deportálása idegenrendészeti kérdés volt
Krausz Tamás történész nem sértette meg Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának emberi méltóságát annak ellenére sem, hogy bírálatában túlzások voltak, ezért az ezt kimondó bírói ítéletek nem sértik az alaptörvényt – állapította meg pénteken közzétett határozatában az Alkotmánybíróság – írja a hvg.hu.
A vita egy 2014-es nyilatkozat után robbant ki, amelyben Szakály Sándor a kormány kutatóintézetének vezetőjeként egyebek közt azt mondta, hogy a több mint 20 ezer ember meggyilkolásával végződő 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásról, hogy a történészek között többen úgy ítélik meg, hogy ez volt az első deportálás, de „véleménye szerint ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki”.
Erre reagált néhány nap múlva Krausz Tamás egy televíziós műsorban, aki lényegében a holokauszttagadást súroló kijelentésnek nevezte Szakály megállapítását. Szakály erre beperelte Krauszt, aki szerinte megsértette a jó hírét és emberi méltóságát, hiszen olyan kijelentést tulajdonított neki, amit ő nem mondott. A panaszos szerint tévedtek a bíróságok, amikor pusztán véleményként kezelték Krausz szavait, és súlyos morális kárt okozott neki.
Az Ab azonban 8:7 arányban úgy döntött, hogy a bíróságoknak volt igazuk. „A véleménynyilvánítás szabadsága kiterjed egyrészt az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra, függetlenül attól, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő" – foglaltak állást.
