Az alaptörvény szembemegy az európai értékekkel

„A jelek szerint ma már lehetséges úgy betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztét, hogy közben az ember lábbal tipor minden közös értéket, amelyet ez a politikai közösség a magáénak vall” - írta a nagy múltú Nouvel Observateur online kiadása.

A baloldali liberális hetilapban nyilatkozó Thomas Schreiber magyar származású, ismert politikai elemző meglepőnek nevezte Orbán soros elnöki viselkedését. „Az egyik hibát a másik után követi el, a médiatörvénytől kezdve egészen a jelenlegi alkotmányozásig. Tény, hogy az új magyar alaptörvény élesen szembemegy a plurális demokrácia nyugati felfogásával, Orbán Viktor azonban másképp látja a demokráciát, s minden ezzel kapcsolatos kritika lepereg róla.” Schreiber szerint a kritikai megjegyzéseket Orbán Magyarország ellenségeinek tulajdonítja, a kommunistáknak, akik ártani akarnak az országnak.

„Amikor Orbán Viktor 2010-ben kétharmados többséghez jutott a parlamentben, az olyan volt, mint egy forradalom. Attól kezdve azt csinál Magyarországgal, amit csak akar, még akkor is, ha távolról sem tudhatja maga mögött a magyarok többségét” – mondja Schreiber.

A francia szocialista párt nemzetközi titkára, Jean-Christophe Cambadélis azt hangsúlyozta, hogy az unió nemcsak a tagállamok gazdasági együttműködését, hanem a politikák összesimítását is jelenti. „Márpedig ez az alaptörvény szembemegy az európai értékekkel” – szögezte le. Szerinte az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak is foglalkoznia kellene a magyar alaptörvénnyel.

„Meglehetősen paradox helyzet az, ha valaki éppen betölti az Európai unió soros elnöki tisztét, miközben ilyesfajta alapvetést fabrikál” – mondta Cambadélis. „De mindez nem új, hiszen már többször is vitába keveredtünk Orbán Viktor kormányával. Mit akarhat ezzel az örökös túllicitálással, a provokációval és a szakítás politikájával? Ezt a helyzetet tisztáznunk kell magyar barátainkkal.”

A lap megszólaltatta Daniel Cohn-Bendit zöldpárti európai parlamenti képviselőt is, aki ezúttal is markánsan fogalmazott: ,,Ez egy botrányos alaptörvény, amely csak a hagyományos családban élő katolikusokról szól. Mindenki, aki ettől különbözik, ki van zárva belőle. Annyi bizonyos, hogy júliustól, Orbán elnökségének lejárta után éles vitát fogunk erről folytatni a strasbourgi európai parlamentben.”

A konzervatív Le Figaro azt emelte ki, hogy a magyar parlament ,, jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg".

A Le Figaro úgy véli, hogy „az Orbán-alkotmányban, ahogyan azt az ellenzék és a média nevezi” bőven vannak vitatott pontok. Ilyennek jelöli meg a lap a vallásra és a hagyományos értelemben vett családra való utalásokat, amelyek a „kereszténység szerepére" hivatkoznak Magyarország „ezeréves történelmében".
A Le Figaro emlékeztetett arra, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár budapesti látogatásán szóba hozta az új alkotmányt, amellyel kapcsolatban ,,nemzetközi szinten aggodalmak fogalmazódtak meg”, s azt ajánlotta a magyar kormánynak, konzultáljon róla nemzetközi és hazai szervezetekkel.

A lap végezetül emlékeztet: Orbán Viktor már jelezte, hogy az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja az alkotmányt, de esetleges módosítások mellett nem kötelezte el magát.

A tekintélyes Le Monde ,,Ultrakonzervatív alkotmányt fogadott el Magyarország” címmel számolt be a magyar alaptörvény hétfői parlamenti megszavazásáról. A liberális francia napilap idézte a bírálók véleményét, amely szerint az új alaptörvény a demokratikus ellensúlyok gyengüléséhez vezet.

Az újság kiemeli az Istenre, a kereszténységre és a hagyományos családmodellre utaló passzusokat, rámutatva, hogy szöveg hátrányosan megkülönbözteti az ateistákat és más vallások követőit. Megállapítja, hogy a törvény ötvözi a politikai és az etnikai nemzet fogalmát, és lehetőséget teremt a szavazati jog kiterjesztésére a határokon kívül élő magyarok számára, ami konfliktust okozhat az olyan, nagy magyar kisebbséggel rendelkező szomszédos országokban, mint Románia, vagy Szlovákia.

A Le Monde írása felhívja a figyelmet arra is, hogy az alaptörvény utat nyit az abortusz esetleges tilalmához, korlátozza az Alkotmánybíróság hatáskörét és lehetőséget teremt az államfő számára a parlament feloszlatására.

A liberális újság beszámolt a szombati és vasárnapi tüntetésekről is, amelyeken több ezren tiltakoztak az alaptörvény azon kitételei ellen, amelyeket diszkriminatívnak ítélnek az ateistákkal, a homoszexuálisokkal vagy a csonka családokkal szemben.

A baloldali Libération szerint az új alkotmány ,,szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: ... a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be”.

Florence La Bruyere, a Libération tudósítója felsorolja az alaptörvény néhány vitatható pontját, s megállapítja: "a legsúlyosabb az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvének elvetése, amelyet pedig minden, Magyarország által is aláírt európai szerződés magába foglal".

A tudósító, aki jelen volt a Facebookon létrejött Egymillióan a magyar sajtószabadságért civil szervezet szombati tüntetésén, idézi az egyik résztvevő véleményét: ,,míg a francia alkotmány kimondja, hogy az állampolgároknak az állam által garantált jogaik vannak, addig Magyarországon ezentúl az államnak vannak jogai, és jaj azoknak az állampolgároknak, akik azokat nem tartják tiszteletben".

A lap ismerteti az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös közleményét is, amely szerint az új alkotmány szakít azzal az alapelvvel, hogy az alapvető jogok az embert ember mivoltánál fogva illetik meg, s a jövőben az alapvető jogok korlátozásának alapjául szolgálhatnak olyan értékek, mint a lojalitás vagy a hűség..

A Libération úgy véli: Orbán Viktor jól tudja, hogy az európai intézmények nem mernek majd szankciókat foganatosítani Magyarország ellen az alkotmány miatt. ,,A médiát érintő szájkosártörvény tesztként szolgált: a magyarországi és külföldi tiltakozások ellenére, az Európai Bizottság megelégedett néhány olyan apróbb változtatással, amelyek semmit nem tompítottak a szöveg büntető jellegén."

"A jelenleg az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Orbán Viktor miniszterelnök populista pártja, a Fidesz kétharmados többsége által ellenőrzött parlament nem vette figyelembe a szocialista ellenzéknek és a civil szervezeteknek az ország új alaptörvényével kapcsolatos éles bírálatait" - írja a Les Échos című gazdasági napilap.

A szerző megjegyzi, hogy az alaptörvény ellenzői Brüsszeltől kérnek segítséget, s ezzel kapcsolatban idézi Viviane Reding jogérvényesülésért felelős uniós biztos kijelentését: ,,A magyar alkotmánynak összeegyeztethetőnek kell lennie az európai értékekkel".