Az Alaptörvény-módosítás a Fidesz-szavazók szembeköpése is – de ők nem értik
A Magyar Helsinki Bizottság blogján nagyszerűen összefoglalta, hogy miért óriási blöff a „gránitszilárdságú” Alaptörvény 7. módosítása a Fidesz részéről.
A bejegyzésben a Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet rá: az Alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy nem lehet népszavazást kiírni az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Vagyis népszavazással Alaptörvényt módosítani NEM lehet.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy az Alaptörvény javasolt új szabályozása szerint a magyar menekültügyi hatóság a magyar menedékjogi törvény alapján hoz majd egyedi döntést a kérelmek tárgyában. Ez viszont továbbra sem ellentétes az – egyébként már halott – uniós kvótajavaslattal.
„Az uniós kvótamechanizmus lényege ugyanis az, hogy ha bizonyos tagállamokba (például a konfliktuszónához közelebb fekvő Görögországba vagy éppen Magyarországra) egyszerre »aránytalanul« sok menedékkérő érkezik, akkor a többi tagállam egy átlátható szolidaritási rendszer alapján segítse meg ezt a nagy nyomásnak kitett államot, és vállalják át a menedékkérelmek egy részének az elbírálását. Szó sincs a menekülők kötelező betelepítéséről: az »átvállaló« tagállam egyedileg és érdemben ugyanúgy megvizsgálja a menedékkérelmet, mint a »sajátjait«, a területén beadottakat. Ha úgy dönt, el is utasíthatja őket, a kérelmezőket pedig kiutasíthatja, kitoloncolhatja. Az Alaptörvény-módosítás tehát semmi újat nem hoz: a kérelmeket – akár kvótával, akár anélkül – mindig is egyedileg és saját belátása szerint kellett megvizsgálnia Magyarországnak, és ez pont ugyanígy lesz ezek után is.”
Hozzáteszik: az Alaptörvény-módosítás egyetlen hatása, hogy a kormány az idegenellenesség szításával továbbra is el tudja terelni a média és a közvélemény figyelmét az ország valós problémáiról.
(Helsinki Figyelő Blog: Elmagyarázzuk, miért blöff az Alaptörvény 7. módosítása)
