Az AB szerint nem kell kitakarni a rendőrök arcát, a sajtószabadság fontosabb

Az Alkotmánybíróság közleményében azt írja, fenntartják azt a korábban tett megállapításukat, miszerint:

„a rendőri intézkedésről készült film- és képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a nyilvánosságra hozatal nem öncélú, vagyis az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül”.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Tehát lényegében ismét kimondták: a közérdeklődésre számot tartó eseményeken a sajtószabadság érvényesülése a fontosabb.

Az AB 2014-ben már megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék döntését (28/2014. [IX. 29.] AB-határozat), amelyben kártérítést ítéltek meg egy rendőrnek, amiért az Index cikkében nem takarták ki az arcát. Az Alkotmánybíróság ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a bíróság a rendőrök számára nyújtott polgári jogi személyiségvédelemmel alkotmányos indok nélkül korlátozta a véleménynyilvánításhoz való jogot és a sajtószabadságot. Lényegében tehát kimondták, hogy közéleti eseményeken az intézkedő rendőrről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható.

A megismételt perben ugyanakkor meglepő eredmény született, a bíróság ugyanis ragaszkodott az eredeti döntéséhez, és a rendőrök személyiségi jogait a sajtószabadságnál fontosabbra értékelte, semmibe véve ezzel az Alkotmánybíróság korábbi döntését. A jelek szerint a Kúria nem hajlandó figyelembe venni az AB ilyen jellegű döntéseit, az AB viszont ahhoz ragaszkodik, hogy határozataihoz a bíróságok az ítélkezés során teljes mértékben alkalmazkodjanak.

A testülethez az ATV és a hvg.hu fordult, mert az AB korábbi, 2014-es határozata ellenére bírósági ítéletekben az intézkedő rendőrök arcképének bemutatása miatt büntették meg őket.