Átalakul Budapesten a sebészeti ügyeleti rendszer

Áprilistól megszűnik Budapesten a sebészeti ügyeleti rendszer, a műtétre szorulókat saját ellátási területéről minden fővárosi kórháznak meg kell operálnia bármikor a nap folyamán – írja a Népszabadság.

2016. január 15., 07:49

A változásról az Országos Mentőszolgálat tájékoztatta az intézményvezetőket. A Népszabadság birtokába került levél szerint a változás egyelőre csak a sebészeti ügyeletet érinti.

A jövőben a mentő a beteg állandó lakhelye szerinti illetékes kórházba viszi az akut sebészeti ellátásra szorulókat. Akiknek nincs bejelentett lakcíme a fővárosban, abba a kórházba viszik, amelynek a körzetében rosszul lettek – írja az MTI.

A kórházak kapacitáshiány miatt nem tagadhatják meg az ellátást, továbbküldeni csak a sürgősségi ellátás után és csak akkor szabad, ha a másik intézmény dokumentáltan vállalja a kezelést.

Győrfi Pál: Nem megszűnik, hanem megerősödik az akut sebészeti ellátás Budapesten

„A sajtóban tévesen és félrevezetően jelent meg az az információ, hogy április 1-től »megszűnik Budapesten a sebészeti ügyeleti rendszer«. A valóság az, hogy az általános és hasi sebészeti ügyeleti rendszer az érintett kórházi vezetőkkel hónapokkal ezelőtt, előre egyeztetve április 1-től úgy alakul át, hogy a betegek Budapesten nem csak néhány, naponta változó, de előre kijelölt kórházban, hanem valamennyi, sebészeti ellátásra alkalmas kórházban, a nap 24 órájában megkapják a szükséges sebészeti ellátást. Az akut sebészeti ellátó kapacitás Budapesten tehát április 1-től megerősödik, a jelenlegi néhány kórház helyett valamennyi, sebészeti profillal rendelkező fővárosi kórház ellátja a sürgős sebészeti betegeket a nap 24 órájában. A baleseti sebészeti, érsebészeti, idegsebészeti és szívsebészeti ellátás és sebészeti járóbeteg ellátás változatlan rendben működik tovább” – közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-igazgatója.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaigaron tartott időközi polgármester-választáson a Fidesz-KDNP jelöltje, Kovácsné Szabó Tünde szerezte meg a legtöbb szavazatot, maga mögé utasítva a függetlenként induló Csala Józsefet.