Arcpirító stílusban komcsizott le két szocialista képviselőt az igazságügyi államtitkár azért, mert feltettek egy kérdést

„Természetesen megértem, hogy az MSZMP utódpártjának tagjaiként huszonnyolc évvel az első szabadon választott népképviselet megalakulása után is nehéz elfogadniuk, hogy a leendő bírákkal szemben többé nem elvárás sem az MSZMP (vagy korábbi MDP) tagság, sem pedig más politikai szempont, hanem a jogállamiság elvének megfelelően, a tisztség kizárólag szakmai felkészültség, képzettség és rátermettség alapján, pályázat útján nyerhető el" – írta megnyerő stílusában Völner Pál a két MSZP-s képviserlőnek, Gurmai Zitának és Mesterházy Attilának adott írásbeli válaszában.

Az igazságügyi államtitkár arra a hivatalos képviselői kérdésre nem válaszolt, amelyet Gurmai és Mesterházy a most alakuló, a kormányoldal kapkodós jogalkotói trükközése után nemrégiben létrehozott, új közigazgatási bíróságok és felsőbíróság esetében szögezett a tárcának. 

Völner a kioktatást megelőzően azt írta: „Az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdés szerint "Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be." A 26. cikk (2) bekezdésének első két mondata pedig kimondja, hogy "A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte."

Mindezek alapján tájékoztatom Önöket, hogy a bírákat – megfelelő képzettségű és szakmai tudású, rátermettségű, harmincadik életévüket betöltött magyar állampolgárok közül, bíróságok által elbírált pályázat alapján – a köztársasági elnök nevezi ki."

Fotó: Az Orbán-kormány-honlapja/Vessey Endre

Gurmai és Mesterházy ugyanis azt kérdezte Trócsányi László igazságügyi minisztertől, hogy miután a kormány 2017-ben megint hozzányúlt a bíróságokhoz, a szaktárca átírta a bírói pályázatok értékelésének szabályait, így jóval könnyebben lehetnek bírók a közigazgatási tisztviselők, közülük is leginkább a középvezetők.

Egy interjúban megfogalmazott miniszteri vélemény szerint ehhez a speciális bíráskodási formához szükséges az erős közigazgatási szaktudás.

A képviselők azt akarták tudni, konkrétan mit jelent, milyen szempontokat fog értékelni és figyelembe venni a szaktárca, azaz hogy mi alapján választják ki a tisztviselőket a bírók közé.

A Völner nevével fémjelzett udvariatlankodás és titkolózás nem véletlen. Többször írtunk arról, a második kétharmad megszerzése után az Orbán-kormány ismételten a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét fenyegető lépésekre szánta el magát. 

Pedig már az sem volt semmi, ami az igazságszolgáltatásban történt 2010 óta:

• Az első kétharmad, azaz a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, még 2010-ben átalakították a bíróságok igazgatási rendszerét, majd az új alaptörvénnyel és a hozzá tartozó bírósági törvényekkel a többségében bírák által választott tagokból álló Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) helyett létrehozták az OBH-t, amelynek élére Handó Tündét állították.
• A Legfelsőbb Bíróság Kúriára való átnevezésével – hiszen nem új szervezetet hoztak létre – pedig mandátuma közben távolították el posztjáról Baka András főbírót, aki egyben az OIT elnöke is volt.
• Kicsivel később nyugdíjazták a 62 évnél idősebb bírákat, így a korábbi vezetők nagy részétől – köztük ítélőtáblai, törvényszéki és helyi bírósági elnököktől – sikerült megszabadulni. Bár a luxemburgi Európai Bíróság és az Alkotmánybíróság döntése nyomán a kormány kénytelen volt visszakozni, így a kényszernyugdíjazott bírákat visszavették, korábbi posztjaikat – a tanácselnökség kivételével – nem kapták vissza az érintettek. Magyarán a bírói kart lefejezték, miközben az igazságügyi reform más elemeivel, így például a semmisségi törvénnyel, majd pedig a súlyosan alkotmányellenes és nemzetközi jogokat is sértő peráthelyezésekkel már korábban is több ponton sérült az ítélkezés függetlensége.
• A nemzetközi jogi fórumok kritikái, sőt felfedezett uniós szabálysértések nyomán végül valamicskét változtatott a magyar kormány az idevágó jogszabályokon, így az ítélkezés függetlensége a legtöbb esetben ma is garantált.
• Éppen ez lehetett annyira zavaró, hogy több ítélet kritizálása után a Fidesz-hatalom 2016-ban egyértelművé tette: szeretne befolyást szerezni a számára fontos bírósági ügyekben. Mással nehezen magyarázható, miért nyúltak, illetve nyúltak volna hozzá ismét a 2012-ben létrehozott közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszeréhez. A 168 Óra már jóval az újabb alaptörvény-módosítás benyújtása előtt beszámolt arról, hogy most, hogy újabb kétharmadot szerzett a Fidesz-KDNP ismét napirendre kerülhet egy, az elmúlt ciklusban sarkalatos többség híján elbukott javaslat. 2016-ban ugyanis a kétharmadot igénylő közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt elbuktatta az Alkotmánybíróság, s noha egy másik jogszabályba rejtve az elképzelés egyik legfontosabb elemét, a bírói kar közigazgatási tisztviselőkkel történő felhígítását végül e nélkül is sikerült megvalósítani. Ám a közigazgatási felsőbíróságról szóló törvényt az Alkotmánybíróság az államfő javaslatára formai ok miatt visszadobta, hiszen a jogszabályt kétharmados többség nélkül fogadták el. 
• A harmadik kétharmad megszerzése után azonban ismét előkerült a dolog, méghozzá rögtön egy alaptörvény-módosítás formájában. Ezt még a nyári rendkívüli ülésszak ideje alatt át is verte a parlamenten a kormánytöbbség, azóta azonban váratnak magukra az ígért részletszabályok.

Szakértők szerint a kormányzati cél évek óta nem változott: az idősebb, tapasztaltabb bírák közül minél többet sikerüljön eltávolítani a „kiemelt" (magyarán az Orbán-kormánynak kényes vagy kínos) ügyekben való ítélkezésből, így felszámolni a bírói függetlenség maradványait is.

Mindezt persze az alaptörvény-módosítás bizonyította is, hiszen eddig a közigazgatási döntések (a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntései, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság) bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendesbíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni. Ráadásul ezekben az ügyekben az új bírói testületekkel már nem a Kúria fogja kimondani a végső szót, sőt, a legfelsőbb bírói fórum joghatálya nem is fog kiterjedni a közigazgatási testületek döntéseire.

„Ez a bíróság gyakorlatilag a Kúriá­val egy szinten lévő, döntő felsőbíróság lesz. A részleteket még ki kell dolgozni, de ami már látszik, hogy ehhez tartozik majd nyolc regionális bíróság, ami a közigazgatási ügyekben el fog járni" – mondta az új testületről maga Trócsányi egy, a Magyar Időknek adott interjúban. 

Mit jelent mindez az állampolgárok számára? Jelenleg egy megyei kormányhivatal határozatát például a megyei közigazgatási és munkaügyi bíróságon lehet felülbírálni, míg a Gazdasági Versenyhivatal, vagy az MNB közigazgatási tevékenységét, de akár csak egy a gyülekezési joggal és a minősített adatokkal kapcsolatos pereknek a Fővárosi Törvényszéken van a helye. Az összes ügyben pedig a végső szót felülvizsgálat formájában a Kúria mondhatja ki, hiszen a mai alkotmányos rendben ez a legfelsőbb bírói fórum, a régi legfelsőbb bíróság – csak átnevezve.

Jövőre azonban már a közigazgatási felsőbíróság hoz majd ezen ügyekben döntést, méghozzá megkérdőjelezhetetlen Magyarországon jogorvoslati úton támadhatatlan határozatokat.

Nagyon nem mindegy tehát, hogy ezekben a bírói testületekben milyen szakemberek kapnak helyet, hogy ki ítélkezik majd. Megnyugtatásul Gulyás Gergely egy májusi Kormányinfón éppen a 168 Óra kérdésére beszélt arról, hogy az új bírói szervezet elnökét a Kúriáéhoz hasonlóan az Országgyűlés választja meg kétharmaddal – ez a Fidesz-KDNP számára nem akadály abban, hogy Patyi Andrást odaültesse a legkényesebb politikai ügyekben ítélkező bírói testület élére. Ehhez egyébként – mint szintén megírtuk – Trócsányi egy miniszteri rendeletét is módosította, így Patyinak pályáznia sem kell a posztra.

Itt a vége – a bírói függetlenségnek

Noha akkor a kancelláriaminiszter szintén lapunk kérdésre még azt állította, nem igaz, hogy közigazgatási tisztségviselőkkel kívánják feltölteni az új bíróságokat, hanem a rendes bírói előmeneteli rendszerben léphetnének elő e fórum tagjává a bírák, Trócsányi később már arról beszélt, hogy még dolgoznak a szervezetek létrehozásán, s az új bírók kiválasztásának szempontjai még nem véglegesek. Tavasz óta azonban a szaktárca mély hallgatásba burkolózik ezeknek a részletszabályoknak a végső formáján.

Egyre megalapozottnak látszik tehát a gyanú, hogy a közigazgatásból (tehát a kormányzati szférából) érkező pályázók pluszpontokat kaphatnak majd a pályázás során, hiszen a 3000 fős bírói karból igencsak nehézkes lenne azonnal újabb testületet létrehozni, biztosan szükség lesz utánpótlásra – ráadásul a részletszabályok késlekedése miatt sürgősen.