Alternatívák Kökire: szocreál roncs, vagy bevásárlóközpont?
- A volt napközis tábor területét már 10-15 évvel ezelőtt el szerette volna adni az önkormányzat, de ez csak 2002 után sikerült. Addig parlagon állt - kezd bele a kispesti szocialista polgármester, Gajda Péter a történetbe – 2003-ban a BKV eladta a BKV-pályát, mindezeket egy cég vette meg. Így négy különböző területet összevonva szeretett volna a cég egy kereskedelmi- és irodafunkcióval vegyes közlekedési csomópontot felépíteni.
A cég az osztrák Raiffeisen Evolution nevű vállalat volt, aki 2004-ben bemutatta első rendezési tervét, amely azonnal tiltakozást váltott ki a helyiekből. Ebből kiderült: hatalmas bevásárlóközpontot terveznek a közlekedési csomóponttal egybeépíteni és ennek keretében alakítják át a teljesen leharcolt Kökit.
A beruházás ellenzői ekkor léptek színre. Megalakult – némi fideszes segítséggel - a Civilek Érdekvédelmi Fóruma, felemelte a szavát az építkezés ellen a Levegő Munkacsoport, a Védegylet és helyi ellenzékként maga a Fidesz is. Faramuci történet a történetben: közben Juhos Katalin volt fideszes országgyűlési képviselő (régebben a XI. kerület polgármestere) cége, az R-Co Zrt. vette át a beruházást az osztrákoktól.
– A beruházó egy 3 milliárd forintos közcélú feladatot is átvállal. Ebben benn van a P+R parkoló, a teljes metróvégállomás átépítése – az a borzalmas narancssárga -, a közlekedési csomópont rendbetétele, a buszvégállomás fedetté tétele és olyan funkciók, amelyek eddig hiányoztak – mondta Kispest polgármestere a 168 Óra online-nak. - A cég még elkészít egy parkot, rendbehozzák a Városház teret. Ezek mind olyan beruházások, amelyeket adóforintból kellene kigazdálkodnunk. Elvileg 2009 végére adnánk át, ha politikai- és gazdasági okokból nem támadnák számosan.
Intermodális központ, kis testi hibával, keresi
De támadják és nem csak politikai, illetve gazdasági okokból. Annyira támadják, hogy 2005 márciusában ugyan újabb tervmódosítás történt, amely kisebb beépített területet és nagyobb zöldfelületet ígért, ám ez sem hatotta meg az ellenzőket. Az akkori tervek szerint az ingatlan összesen hatvanháromezer négyzetméteréből tizennyolcezret borított volna zöldfelület. Ennek nagy része bevásárlóközpont tetőkertje lett volna. – Tudja, milyen zöldfelület az? - tette fel a kérdést cinkosan a Levegő Munkacsoport egyik munkatársa, Schnier Mária – Kavicsos sétány, virágágyásokkal, néhol facsemetével.
Harmincnyolcezer négyzetméteren folyt volna kereskedelmi tevékenység. A beruházás már azon az őszön elkezdődött volna, és eredetileg 2007 őszére nyílt volna meg az új városközpont. Csakhogy az engedélyeket számos alkalommal megtámadták a civilek. Jelenleg nincs érvényes építkezési és környezetvédelmi engedély az építkezésre, mert mindent bíróság elé vittek az ellenzők. Ennek ellenére a területen munka folyik – állítólag csak állagmegóvás.
- A bevásárlóközpont területét a fővárosi önkormányzat valamennyi szakmai ügyosztálya is sokallta – tette hozzá Schnier Mária - Csodálkozom, hogy az ÁNTSZ jóváhagyta ezt a beruházást. Ne kábítsuk magunkat, nem lesz jobb a végállomás, mint amilyen az előző volt.
A civil szervezeteknek rengeteg ponton vannak kifogásai az építkezéssel kapcsolatban. A szakmai kifogások: eddig egy hektárnyi akácerdőt vágtak ki a metrósínek mentén, megszűnt az ott lévő sportpálya. A civilek szerint a bevásárlóközpont miatt megnövekedett forgalom a Vak Bottyán utcán folyik majd, amely a lakótelep mellett húzódik. (a P+R parkoló mellett 1800 gépkocsinak építenek parkolót az üzletekhez). A zaj és a környezeti terhelés az ott lakókra zúdul. A metró peronja 8 méterről 3 méterre szűkül – akik leszállnak a végállomáson, óriási tumultusban, hosszas lökdösődés árán tudnak csak kibukkanni az autóbusz-végállomáson, vagy a bevásárlóközpontban. A fedett buszvégállomás kipufogógáza pedig az üzletekbe és a metróvégállomásra tódul.
– Terepszinten az új beruházás 5-7%-a lesz csupán zöld felület – mondta lapunknak a levegő Munkacsoport szakértője – az új közparkban csekély lesz az igazán zöld terület, amely az új autóbusz végállomás mellett kap helyet. Nem is lehet emiatt közparknak nevezni.
A Levegő Munkacsoport utoljára 2008. július 7-én megfellebbezte a környezetvédelmi engedélyt az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél. Most várják a választ.
Annak előtte viszont a Fővárosi Bíróság ítélete alapján a XVIII. kerületi polgármesteri hivatal építéshatósága 2007. június 27-ei határozatában leállíttatta az építést. – Sajnos a beruházó ezt nem vette figyelembe, mert azóta is folyamatosan építkezik a területen - nyilatkozta a hírTV-nek Tóthné Szabó Éva, a Fidesz önkormányzati képviselője az ítélet után, saját ex-párttársáról.
Csúnya történetek
2007. november 7-én a rendőrökkel távolíttatta el a fideszeseket és a civil érdekvédőket egy megbeszélésről a polgármester. Ezen arra próbálták rávenni a kereskedőket, hogy váljanak meg a Kökin lévő üzlethelyiségeiktől. Három kereskedőt, köztük a hentesüzlet tulajdonosát sem sikerült meggyőzni, hogy távozzanak. Az eset nagy visszhangot váltott ki a jobboldali médiában, sokan „pártállami módszereket” emlegettek.
A legutolsó esemény a történetben 2008 tavaszához kötődik. Áprilisban tragikus véget ért a felüljáró: egy daruskocsi – rossz nyelvek szerint szándékosan – nekiment az egyik tartóoszlopnak, így az egész acél-műanyag szerkezetet életveszélyesnek és azonnal lebontásra ítélendőnek minősítette a helyi jegyző.
A bontás meg is kezdődött azonnal. Most a Köki, kivágott fáival, szétrombolt és félig lebontott felüljárójával, üres üzleteivel tökéletes háttere lenne egy, a sötét jövőben játszódó hollywoodi sci-finek.
Még évekkel ezelőtt, az egyik bírósági döntés kapcsán jelent meg egy internetes hírportálon a következő mondat: „Szakértők szerint ha az építkezés ilyen tempóban halad, akkor fél éven belül építési engedély nélkül is elkészülhet a bevásárlóközpont.”
Még most is készül.