Alkotmányos homokozó

Végre kiderült. Ha a Fidesz terveinek megfelelően jövő év április 25-én elfogadják az új alkotmányt, akkor ezentúl „a címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs [lesz], első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson pedig a magyar Szent Korona nyugszik”. Sőt, már az is tudható, milyen lesz az állami lobogó: „A nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerrel.” Ezek után ugyan kit érdekelne, hogy az Alkotmánybíróság mit kezdhet az alkotmányellenes törvényekkel? Merthogy ez bizony nem derül ki a tervezetből.

Ahogy sok más „részletkérdés” sem. A tizenhat oldalas szövegben huszonhatszor szerepel a „sarkalatos törvény” szókapcsolat – hiszen a cél az: az alkotmány „legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett”. Ezért „még az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat sarkalatos törvények tartalmazzák”.

– „A jó alkotmány rövid és homályos” – idézi lapunknak Talleyrand bonmot-ját Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője. – A püspök cinizmusa politikai szempontból érthető és alkotmányjogilag is megfontolandó. Ám a modern alkotmányok már nem rövidségre, hanem jogi precizitásra törekszenek. A lényeg amúgy nem a szöveg hossza, és nem is hermeneutikai színvonala, hanem az: mennyire épül rá az alkotmányos jogok tisztelete, mennyiben kapcsolódnak hozzá a politikai nemzet közös élményei, és menynyire segíti a jogalkalmazást.

Itt pedig már bajok vannak a hazai tervezettel. Majtényi emlékeztet: jelenlegi alkotmányunkat a rendszerváltás, a jogállami forradalom legitimálta, szövegszerű gyengeségeit, hiányosságait az erős hatáskörű Alkotmánybíróság kijavította, koherenssé tette. A jövőben viszont a jelenleginél is rövidebbnek gondolt, kevésbé normatív szöveget egy ma még bizonytalan, de valószínűleg megnyirbált jogkörű, összetételében változó testület vigyázná. Amelyről az alkotmánytervezet csupán annyit említ: „Felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit.” Beszédes hallgatás.

Persze kétharmados törvényben e kérdést is lehetne megnyugtatóan tisztázni. Ám Majtényi szerint riasztóak az eddig példák.

– Alkotmányban rögzítenék a sajtószabadságot, miközben 1949 óta a legsúlyosabb támadást intézik ellene?

És nem is ez az egyetlen ellentmondás az alaptörvény szellemisége és a többi paragrafus között. KDNP-s politikusok nyomására bekerült a szövegbe, hogy az ember életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Fideszes képviselők váltig állítják, ebből nem következik az abortusztörvény szigorítása.

– Pedig csak az következhet – magyarázza Halmai Gábor. – Az Alkotmánybíróság első abortuszdöntése szerint, amelyet Sólyom László fogalmazott, ha az élet a fogantatástól kezdődik, vagyis a megfogant magzat jogalany, akkor a magzat életét csak abban az esetben lehet elvenni, ha más életét, vagyis az anyáét veszélyezteti. Sem akkor, ha például erőszak hatására fogant, sem akkor, ha mondjuk egy tizenhárom éves leányanyáról van szó. Az élethez való joggal szemben ilyenkor az anya önrendelkezési joga nem játszik szerepet.

Az alkotmányjogász, egyetemi tanár más „érdekességekre” is felhívja a figyelmet. A szöveg például rögzíti, hogy az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősségekkel járnak. Korlátozásuknak „mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye”.

– Az ilyenfajta korlátozás és a jogok kötelezettségekhez való kötése a ’89 előtti jogfelfogásra jellemző. A jogoknak a kötelezettségekhez kötése benne is volt az 1949-es rákosista alkotmányban. Ráadásul e homályos fogalmakra hivatkozva szinte bármilyen megszorítás megindokolható. Ezeket a korlátokat ezért vették ki 1990 tavaszán az alkotmányszövegből. Vagy egy másik: mit jelent a tájékoztatáshoz való szabadság joga? Modern alkotmányokban – így a jelenlegi magyarban is – a közérdekű információhoz való jog szerepel, amely az állammal, és nem az újságokkal szemben illeti meg az egyént.

Halmai a címerváltást sem tartja csupán ízlésbeli kérdésnek. Hiszen a trikolór republikánus jelkép: a szabadság, egyenlőség, testvériség megtestesítője, amelyet most sikeresen egybekeverünk a monarchikus múltú címerrel.

A végső szövegbe pedig szinte biztosan bekerül a Szent Korona, az Isten és a kereszténység történelemben betöltött szerepére való utalás, amiképpen rögzíti majd azt is: „Kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot.” S míg az alkotmánytervezet azt sem felejti el megemlíteni, hogy az állam eztán gondoskodik a sportolás és a rendszeres testedzés biztosításáról (Schmitt Pál örül), az állam és az egyház szétválasztása valahogy kimaradt.

– Reméljük, ez nem azt jelenti, hogy az évszázadok alatt kialakult szekularizált útról két perc alatt letérünk. Mindenesetre az alaptörvénynek alkotmányos, és nem ideológiai értékválasztásról kellene szólnia – summáz Halmai. – A tervezet e tekintetben is visszalépés a meglévő alkotmányhoz képest. Ideológiailag nem semleges, s számos terület kimaradt az alkotmányos védelemből. Aki ilyen alkotmányt készít, saját kormányát akarja megszabadítani a korlátoktól, hiszen az alaptörvény egyik legfontosabb funkciója az állami hatalom kordában tartása lenne.

Mindemellett a tervezet nem oldja meg a mostani alaptörvény meglévő gondjait sem. Legalábbis erre figyelmeztetett Tölgyessy Péter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Ilyen probléma egyebek mellett a bíróságok felügyeletének korporatív rendszere, a népszavazások vitatható szabályozása, az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlensége vagy a költségvetési gazdálkodás átláthatóságáról szóló keményebb alkotmányos garanciák hiánya. S mivel az alkotmányozásból jó ideje az összes ellenzéki párt kivonult, az elemző szerint „minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz, amelyet a baloldal kifejezetten elutasít... Így az nem a közvélemény megnyugvását, hanem inkább a minden közös értéken átlépő belső háborúság újabb fordulóit hozhatja”.

Az adok-kapok egyelőre az alkotmányozó kormánypártok között zajlik. A vadabb s nagyrészt a KDNP-től származó ötleteket (ilyen a királyság helyreállításának lehetősége, ami végül a tervezetbe sem került bele) már nem egy fideszes képviselő kritizálta, s valószínűleg kimaradnak a végleges szövegből. Így például sem Szájer József brüsszeli képviselő, sem az alkotmányelőkészítő bizottság elnöke, Gulyás Gergely nem tartja jó ötletnek a kereszténydemokraták által favorizált kétkamarás parlamentet, vagy azt, hogy a jövőben csak akkor lehetne változtatni az alaptörvényen, ha a módosításról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál a képviselők kétharmadának támogatásával dönt. Gulyás szerint az elképzelésen még lazítani kell, de „egyetlen alkotmánynak sem tesz jót, ha gyakran módosítják”. (Az nyilván csak előnyére vált a mostaninak, hogy a Fidesz eddig kilencszer nyúlt hozzá.)

– Régi javaslatom, hogy csak két Országgyűlés jóváhagyásával legyen módosítható az alaptörvény, ezt tartom most is, így működik például Hollandiában – mondja Majtényi László. – De ilyenkor a parlament feloszlatja önmagát, s vállalja a megmérettetést magára és az új alkotmányra nézve is. Így a kampány jelentős részben az új alkotmányról szól. Ám az koránt sincs rendben, hogy a Fidesz bevezetné ezt a rendszert, csak épp a jelen helyzetre és az általa alkotott szövegre nem alkalmazná.

A mostani tervezet szerint legalábbis nem. És még sincsenek tüntető tömegek az utcán.

A politológus szerint a tervezet ebben a fázisban egyelőre az alkotmányjogászok homokozója.

– A nagyközönség nem látja azokat a témákat, amelyek érintenék a hétköznapi életüket, vagy jólétükre, létbiztonságukra lennének bármilyen hatással – mondja Kumin Ferenc, a Századvég vezető elemzője. – Csak a politikát figyelő szűk közvéleményt érdekli az új alkotmány. A hagyományos jobboldali bázis egyes kérdésekben figyelemmel követi a változtatásokat, hiszen a Fidesz kommunikációjában 2006 óta tetten érhető: az akkori események és a kormányfő leválthatatlansága részben az alkotmány „hibája”, amelyet orvosolnak, ha kellő felhatalmazással bírnak majd.

A szöveg tehát nem véletlenül tartalmazza, hogy a köztársasági elnök súlyos belpolitikai válság esetén feloszlathatná a parlamentet. Már csak az a kérdés, mit jelent pontosan a válság meg a súlyos.

Majtényi úgy véli, noha máig sem sikerült racionális érvekkel elmagyarázni, miért kell új alkotmány, a szövegből következtethetünk a valódi indokra:
– Bár a jelenlegi közjogi berendezkedés keretei megmaradnak, a Fidesz választási „fülkeforradalmát” szeretné történelmi fordulattá stilizálni.

Igaz: a királyságot azért nem vezetnék be.

Lapzártánk után az alaptörvény koncepciójáról először az alkotmányt előkészítő eseti bizottság fog határozni, utána a parlament tárgyalja. A normaszöveget az Igazságügyi Minisztérium fogja elkészíteni, amelyről tavasszal is lesz egy vita. A tervek szerint az új alkotmányt 2011. április 25-én fogadhatja el a Ház.