Amíg nincs holttest, a hozzátartozók reménykednek - A Hableány áldozatainak azonosítása is súlyos lelki teher
– A halott halott marad, de mindenkinek joga van ahhoz, hogy azonosítsák, elbúcsúztassák és eltemessék. A családtagoknak szükségük van erre a pszichés lezárásra, amit csak akkor tudnak elérni, ha megvan a holttest – mondja Ajang Armin Farid igazságügyi fogorvos-szakértő a 168 Órának. Az 1989 óta Magyarországon élő szakember is tagja a május 29-én történt dunai hajóbaleset áldozatait azonosító egységnek, a Magyarországon 2018 óta létező, Interpol-protokoll szerint kiképzett nemzeti DVI-nak (Disaster Victims Identification). A nemzetközi DVI az Interpol állandó munkacsoportjaként ajánlásokat fogalmaz meg a 190 tagállamnak, és segítséget nyújt tömegszerencsétlenségek, katasztrófák, terrorcselekmények halálos áldozatainak azonosításához. A magyar egység a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) alá tartozik.
– Amikor egy tömegszerencsétlenség áldozatainak azonosításával foglalkozol, nem az országodért és nem az Interpolért dolgozol, hanem olyan családokért, amelyek éppen a megoldhatatlannal, a felfoghatatlannal szembesülnek – idézi a DVI mottóját Petrétei Dávid rendőr őrnagy. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem krimináltaktikai és metodikai tanszékének tanársegédje szerint ez nagyon fontos üzenet, hiszen a másodlagos áldozatoknak, vagyis a hozzátartozóknak a „test formájában” is bizonyosságot kell kapniuk ahhoz, hogy méltón tudjanak gyászolni.
Petrétei Dávid (balra) és Ajang Armin Farid munka közbenAjang Armin Farid 2008-ban részt vett az amerikai hadsereg tréningjén, ahol a Katrina hurrikán áldozatainak maradványait kellett azonosítani. Azt mondja, ezután fogalmazódott meg benne, hogy itthon is alapítani kéne egy DVI-csoportot. Ez tavaly létre is jött, de akkor még senki sem gondolta, hogy az első bevetésük egy olyan mértékű katasztrófához kapcsolódik majd, mint a Hableányé. A sétahajó május 29-én süllyedt el a Margit híd lábánál, miután hátulról belerohant a Viking Sigyn szállodahajó. A Hableányon 35-en tartózkodtak, 31 dél-koreai turista, két idegenvezető és a kéttagú magyar személyzet. Mindössze heten élték túl a tragédiát, 26 ember holttestét megtalálták, két áldozatot még keresnek.
– A hajóbaleset áldozatazonosításánál több nemzet szakembereiből álló stáb, 40 fő dolgozott a DVI-egységben, de nem egyszerre, hanem váltásban – mondja Petrétei Dávid, aki az első hét áldozat azonosításánál ujjlenyomatokat vett, a dél-koreai kollégák megérkezése után pedig szervezési feladatokat látott el. – Én vezettem a jegyzőkönyvet, amihez az egész csapat igazodott. Azt keresik meg és azt fotózzák le a holttesten, amit a jegyzőkönyv-vezető mond. A boncteremben öt-hat fős csapat dolgozik egy holttesttel. Szigorú szabályok vannak, senki sem avatkozhat be a másik munkájába.
Az áldozatazonosító egység bűnügyi helyszínelőkből, nyomozókból, igazságügyi orvos szakértőkből, valamint igazságügyi fogorvos szakértőkből áll. A szakemberek az Interpol-standardoknak megfelelően a DVI-protokoll alapján közösen elvégzik a katasztrófa-helyszíneken a holttestek összegyűjtését, szállítását, nyilvántartásba vételét, de az egyik legfontosabb feladatuk – a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakértőinek bevonásával – az ismeretlen személyazonosságú holttestek azonosítása. Ez utóbbiban vett és – tekintettel arra, hogy a másodpercek alatt elsüllyedt Hableány két dél-koreai utasát még mindig nem találják – vesz részt a két magyar szakember is.
– Amikor egy holttestet megtalálnak, és feltételezik, hogy dél-koreai áldozatról van szó, már a helyszínelés közben hívnak minket. A szállítás időbe telik, a holttest attól függően kerül egy adott boncterembe, hogy a Duna melyik szakaszán találták meg. A fogorvosi csapatot ilyenkor én telefonálom körbe – mondja Ajang Armin Farid.
Ennél az egységnél a „csapat” kifejezés a valódi jelentésében szerepel. Merthogy nem arról van szó, hogy a csapat tagjai bemennek, azonosítanak, majd mindenki megy a maga dolgára. Az eddig megtalált 26 áldozat azonosítása közben baráti viszony alakult ki köztük, ha tehették, a szabadidejüket is együtt töltötték. Ez a munka ugyanis számukra is súlyos lelki terhet jelent.
– Ezek nekünk is szörnyű élmények, ezért az egység tagjaival is foglalkozni kellene mentálhigiénés szempontból. Ilyen ezúttal még nem volt, de mi próbáltunk megoldást találni a problémára, ezért sokat beszélgettünk egymással egy-egy áldozat azonosítása után. Kinek milyen érzései vannak, mi az, ami zavarja, mi az, ami megható volt számára? A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel is foglalkozni kell. Közös vacsorákra mentünk az azonosításban évtizedes tapasztalatokkal bíró, veterán dél-koreai szakemberekkel. Egy hét itt tartózkodás után már nagyon hiányzott nekik a koreai konyha, ezért elvittük őket egy koreai étterembe. Ilyenkor persze szakmai eszmecseréket is folytattunk. A Szomorú vasárnap című, náluk is ismert mozifilm miatt mindenképpen el akartak menni abba a budapesti étterembe is, ahol a film játszódott. Náluk ez a dráma öngyilkossági hullámot okozott. Akinek ez a munkája, annak valahogyan le kell vezetni a feszültséget. És a szomorúság mellé kell a humor is. Nevetni is tudni kell. Persze nem a boncteremben, hanem a megfelelő helyen és időpontban – mondja Ajang Armin Farid.
Petrétei Dávid ezzel kapcsolatban hozzáteszi: a rendőrségnek ugyan van pszichológusa, de a DVI-ban vannak orvos és fogorvos szakértők is, akik a magánszférában dolgoznak. Az áldozatazonosító egységben egy csapatban dolgoznak ugyan, de sokan vannak közöttük, akik nem rendőrök.
– Az első hét áldozat ujjnyomatolását mi, magyar szakemberek végeztük - magyarázza PetréteiMindkét szakértő úgy gondolja, hogy az egység összességében nagyon jól helyt állt, és rengeteg tapasztalatot gyűjtött. A dunai hajóbalesettel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytat büntetőeljárást közlekedési bűncselekmény miatt, a hajó és az emberek műszaki mentése a Terrorelhárítási Központ (TEK) feladata volt, a DVI pedig kizárólag az áldozatok azonosításával foglalkozik. Petrétei megjegyezte, hogy egymás területeire nem mennek, nekik, a DVI-egység tagjainak olyan szempontból alkalmazkodniuk kell, hogy akkor van szükség a munkájukra, amikor előkerül egy újabb holttest.
– Az első hét áldozat ujjnyomatolását mi, magyar szakemberek végeztük. Az általunk és a többi áldozat esetében a dél-koreaiak által levett ujjnyomatok alapján történő azonosítást már ők végezték, hiszen Dél-Koreában minden, 17. életévét betöltött állampolgár tízujjas ujjnyomata szerepel a nyilvántartásban. Amikor megvan az azonosság, hivatalosan értesítenek – mondja Petrétei.
A DVI elsődleges azonosítói: az ujjnyom, a DNS és a fogazat, a másodlagos azonosítók az orvosi adatok, valamint az áldozatok személyes tárgyai. A dunai hajóbaleset áldozatait egy kivételével ujjnyomat alapján azonosították, de a munkát nem csak a koreaiak nyilvántartása tette egyszerűbbé.
– Az áldozatok, leszámítva a Hableány kétfős magyar legénységét, egyetlen országból származtak. Sokkal-sokkal bonyolultabb lett volna, ha több nemzet állampolgárai lettek volna a hajón. A Thaiföldön bekövetkezett, 2004-es, több mint 150 ezer halálos áldozattal járó indiai-óceáni cunami nem csak emiatt szemléletes példa erre, hanem azért is, mert szervezett DVI-egység hiányában akkor még mindenki máshogyan végezte az azonosítást. Bár óriási volt a káosz, a fertőzések miatt gyorsan kellett cselekedni. A Hableány katasztrófájánál ilyen szempontból az is szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy nem ismeretlen emberekről volt szó, hiszen az utaslista alapján pontosan lehetett tudni, kik tűntek el – mondja Ajang Armin Farid.
Családtag nem azonosít
A tömegszerencsétlenségeknél több szakaszra lehet lebontani a DVI-egység tevékenységét. Az első lépés a helyszín, második a PM (Post Mortem), azaz a holttestek részletes bonctermi vizsgálata: ruházat, tárgyak, kül- és belvizsgálat, fogorvos szakértői vizsgálat, post mortem radiológia. A harmadik az AM (Ante Mortem), vagyis az eltűntek adatainak begyűjtése, és a hozzátartozókkal, a másodlagos áldozatokkal való kapcsolattartás, forró drót, AM-jegyzőkönyvek kitöltése, személyi adatok felvétele, összehasonlító minták beszerzése. Ezután összehasonlítják az AM és a PM eredményeit, majd hivatalosan megállapítják a személyazonosságot. A DVI alapvető filozófiájához tartozik a kegyeleti, emberiességi szempontok tiszteletben tartása. A hajóbaleset áldozatainak hozzátartozóival is a DVI-egység tagjai foglalkoztak. A holttestekről fotó készül, azt pedig mindenki maga döntheti el, hogy személyesen megtekinti-e elhunyt hozzátartozójának holttestét. Ez a mozzanat azonban nem jelent azonosítást, azt maga az egység végzi el.
A DVI legfontosabb ismérve, hogy egységes, legyen szó a párizsi terrortámadásról vagy egy indonéziai természeti katasztrófáról, mindig ugyanolyan protokoll szerint kell eljárnia. Ez még a bűnügyi technikán, a helyszínelőkön belül is egy önálló egység.
Azt pontosan nem tudni, hogy Dél-Koreában miért kötelező bizonyos kor felett a tízujjas ujjnyomatvétel, de az biztos, hogy a dunai hajóbaleset áldozatainak azonosításánál ez nagyon sokat segített. A nyilvántartással kapcsolatban még a dél-koreai szakemberek is csak találgatnak, felmerült bennük az is, hogy ezzel az adatbázissal akár az észak-koreai kémeket is könnyű lebuktatni, hiszen ujjnyomat nélkül gyakorlatilag semmit nem lehet elintézni az országban.
– Ujjnyomat alapján egyébként nyilvántartás nélkül is lehet azonosítani, de akkor azt személyes tárgyakról, helyszínelő módszerekkel kell beszerezni. Ez vagy lényegesen lassítja a munkát, vagy csak DNS-vizsgálat és fognyom alapján történhet meg az azonosítás – magyarázza Petrétei Dávid. Farid Armin Ajang azt mondja, a fogak esetében ilyenkor az jelenthet könnyebbséget, ha valaki rendszeresen járt fogorvoshoz, de egységes fogorvosi nyilvántartás hiányában a hozzátartozók segítsége is kell.
Hetek teltek el Magyarország történetének legnagyobb polgári hajókatasztrófája óta. A 24 dél-koreai és a két magyar áldozat hozzátartozói már biztosan tudják, hogy nincs remény, ezért elkezdhették feldolgozni a történteket. Két áldozatot még keresnek, és az ő szeretteik hiába tudják, hogy akiket hazavárnak, meghaltak, még reménykednek.
– Ez addig így marad, amíg nem találják meg, és nem azonosítják őket – mondja Ajang Armin Farid. – A tagadási folyamat pedig még hosszabb lesz úgy, hogy nem tudnak elbúcsúzni. A családtagok talán azt hiszik, hogy az eltűntek még élnek és egyszer hazajönnek. Ezért is nagyon fontos a munkánk.
