Szinte hihetetlen, de a KSH azt állítja: 80 ezer forint havonta egy átlagos albérleti díj Magyarországon
Országos átlagban egy átlagos albérlet díja 80 ezer forint volt 2018-ban
– írja Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Természetesen ez az összeg településenként jelentősen eltérhet, ugyanakkor érdekes, hogy a piacon tapasztalt áraknál lényegesen olcsóbbra mérte a piacot a KSH. Az összeg nem tartalmazza a rezsit, kizárólag a lakás bérleti díjára kérdeztek rá a felmérésben. Az átlagos lakásméret a városokban 56, vidéken 70 négyzetméter.
Azok, akik semmilyen kedvezményt nem kaptak, átlagosan 83 ezer forintot fizettek a lakásért, a kedvezményben részesülők pedig átlagosan 56 ezer forintot fizettek. A kedvezmény főbb okai az ismeretségi alapú bérleti viszonyból, valamint a munkáltatók által biztosított szolgálati lakások olcsóbb bérléséből erednek. Nekik a KSH szerint átlagosan 29 százalékkal olcsóbb az albérlet, mint a piacon keresgélőknek. Túl sokan egyébként ilyenek nincsenek, a lakások 11 százalékát adják ki kedvezménnyel.
Budapest kiemelkedik az országos átlagból, itt a piaci albérletek 110-120 ezer forinttért vehetők ki a KSH szerint. városon belül is jelentős eltérések vannak, a budai régióban 110-146 ezer forint közé esnek az albérleti díjak, míg Pesten 83-125 ezer közé esik a legtöbb kiadó lakás havonta.
A régiók szerint a Nyugat-Dunántúl albérletpiaca a legdrágább, ahol 76 ezer forint az átlagos bérleti díj. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Sopron és Szombathely térsége más jelentések szerint beérte a budapesti árakat. Ezzel szemben Észak-Magyarországon 45 ezer forint az átlagos albérletár, az ottani megyeszékhelyeken is csak 68 ezer forintra mérték az átlagos havi díjat.
A KSH szerint 2015 óta 2018-ig 31 százalékot drágultak az albérletek.
Hogyan lehet olcsóbb a statisztikában, mint amit a hirdetési piacon látunk?
– adódik a kérdés. A KSH hasonló felmérései minden évben 30-40 ezer forinttal alacsonyabbra mérték az átlagos árakat Budapesten a piaci jelentésektől, de a megyeszékhelyeken és más vidéki hirdetések is 10-30 ezer forinttal is magasabbak lehetnek, mint ami a statisztikában szerepel.
Az ingatlan.com például a jelentés kapcsán kiadott közleményében megjegyzi, hogy Budapesten a legtöbben a XIII., a XI. és a XIV. kerületben keresnek albérletet, ebben a három városrészben 7-10 százalékkal 140-165 ezer forintra nőttek az átlagos bérleti díjak. Az V. kerületben például 215 ezer forint az átlagos bérleti díj, ezzel szemben a KSH statisztikájában belső Pestre 125 ezer forintos átlagot mért.
Az eltérés részbeni oka lehet, hogy a piaci elemzések nagyobb súllyal veszik figyelembe az internetes hirdető oldalakat, akik nem fedik le a teljes piacot, például sok az ismeretségi alapú lakáskiadás is. Azonban ezeknek együttesen elvileg ilyen mértékű árkülönbséget nem kellene jelenteniük. A KSH feltünteti, hogy a budapesti online hirdetési piacon valamivel több mint 130 ezer forint az átlagos kínálat, de az ismerettségi alapú lakáskiadásnál ez már 100 ezer forint körüli.
Szintén a statisztikában szereplő átlagárakat mérsékli, hogy mindössze 15-20 százalékban követik a piaci árat a tulajdonosok, egyébként a szerződéskötéskor vállalt összeget szokták sokszor meghosszabbítani. Tehát látszik, hogy a növekvő árak elsősorban a gyakran költözőket és a piacra belépőket érinti.
A szerényebb helyzetű családokkal, a külföldiekkel és az egyetemistákkal van tele a piac
A bérleti díjak többsége a KSH adatai szerint az olcsóbb, 40-90 ezer forintos árszínvonalon mozognak. Ezek tipikusan az alsó-középosztály számára megfizethető albérletek, tehát jellemzően azt a csoportot célozzák, akiknek kisebb eséllyel van saját ingatlana, őket egészítik ki az egyetemisták, akik hasonló árkategóriájú albérleteket keresnek. Az összes megfigyelt lakbér 30 százaléka meghaladta a havi 90 ezer forintot. Általános tapasztalatok, hogy
- A bérlakások minősége általában elmarad a településkategóriára jellemző színvonaltól.
- A legtöbb bérlő (57 százalék) családjával vagy partnerével él a lakásban,
- az egyéb kapcsolatban álló lakótársak, így a barátok, diák- és munkatársak aránya együttesen 11 százalékot tesz ki.
- A bérelt lakások 32 százalékában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37 százalék)
- Minden tizedik albérletben külföldi él, Budapesten ez 20 százalék.
Kiemelendő, hogy a bérlők 15 százaléka válás, partnerkapcsolat megszűnése miatt laknak bérlakásban. A 19 év alatti gyerekkel élők aránya is jelentős, de ebből kicsit kilóg a főváros. A kisebb településeken a szociális önkormányzati bérlakások hiányában, ezért ott a bérelt lakások egyharmadában él 19 év alatti gyermek, Budapesten ez az arány inkább a negyede.
Jelentős javulás, hogy a megkérdezettek nagy többsége rendelkezik bérleti szerződéssel, mindössze 13 százalékok nyilatkozott úgy, hogy nem kötöttek bérleti szerződést, ők általában személyes ismeretség révén kerültek kapcsolatba a tulajdonossal.
