Alaptörvény-módosítás: Orbán a „magyar néplélekről” álmodozik

Orbán Viktor expozéjában arról beszélt, hogy az október 2-i kvótanépszavazáson létrejött új egység felülírja a pártpolitikai határokat, és azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van. Az új egység azért jött létre – folytatta –, hogy kifejezze azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt”, miszerint „hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni”.

Orbán Viktor szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 17-én Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Fidesz szerint első alkalommal fordul elő, hogy az alkotmányos identitás védelme érdekében van szükség az alaptörvény módosítására. Kósa Lajos az MTI tudósítása szerint arról beszélt, a hetedik változtatás olyan időszakban történik, amikor Európát és Magyarországot alapvető kihívások érik. Olyanok, amelyekre ha elhibázzák a választ, akkor hosszú időre, vagy akár örökre megváltoztathatják Magyarországot.

A Jobbik elnöke szerint a népszavazás nem új egységet, hanem új megosztottságot teremtett az országban. Vona Gábor közölte, a népszavazás után Magyarország rosszabb helyzetbe került, mint előtte volt. Azt mondta: nem fedi a valóságot és hiteltelen is, hogy a referendum után új egység jött létre, hiszen Magyarországon sokkal többen ellenzik a kötelező kvótát, mint ahányan részt vettek a voksoláson. Hozzátette: sokan azért nem mentek el szavazni, mert nem értettek egyet Orbán Viktor politikai hatalomgyakorlásával. A Fidesz a népszavazással csak magának akart politikai sikert elérni.

Vona Gábor szólt arról is, hogy a népszavazással a szocialistáknak is érvet adtak, ugyanis annak van alkotmányjogi logikája, hogy eredménytelen népszavazás után mennyire van joga az Országgyűlésnek az alaptörvényt módosítani. Megjegyezte, ennek a felvetésnek a szocialisták részéről morális alapja nincs.

Az MSZP nem vesz részt az alaptörvény hetedik módosításában, az arról szóló hétfői vitától és a későbbi szavazástól is távol maradnak a képviselői. Varga László, a szocialisták frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján azt mondta, senki nem adott felhatalmazást a Fidesznek az alkotmánymódosításra, a miniszterelnök és a kormánypárt egy kisebbség véleményére hivatkozik. Diktátortempó a kisebbség akaratát ráerőltetni a többségre, ezzel a miniszterelnök és a Fidesz csak saját hatalmi érdekeit szolgálja - szögezte le.

Úgy értékelte, a döntés a nemmel szavazókat is sérti, mert a voksolás előtt ők sem ismerhették a mostani javaslat szövegét. Az MSZP demokratikus párt, tiszteletben tartja a többség döntését, nem asszisztál Orbán Viktor és a Fidesz hatalomtechnikai játékaihoz - mondta Varga László.

Az LMP szerint az alaptörvény módosítása nem old meg semmit. Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka, az ellenzéki párt társelnöke az Országgyűlésben azt mondta, hogy színvonaltalan az alkotmánymódosítás, és olyan fogalmakat tartalmaz, aminek nincs jogi relevanciája. Hogyan gondolják, hogy ez az alkotmánymódosítás megvéd bárkit is? – tette fel a kérdést. Szerinte a módosítások nem állhatnak az uniós jog felett, és ezt a kormánypártok is nagyon jól tudják.

Szél Bernadett, az LMP másik vezérszónoka szerint a magyar nemzet most hátrébb van, mint ahonnan tavaly februárban elindultak . Úgy vélte: azért kellett megtartani a népszavazást, mert addig se kell arról beszélni, hogy bérválság van, az oktatás és egészségügy összeomlott és úgy lopnak a politikusaik, mint senki az elmúlt 25 évben.