Alapjövedelem mindenkinek?
Erről először Szili Katalintól hallottam. Úgy gondoltam, olyan felvetés, amelyet egy alig létező kis párt elnökének látszani akarása hozott létre. Hatalmas meglepetésemre a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP képviselője, Braun Róbert nyilatkozott e témában. Arra gondoltam, hogy a nyilatkozat majd a téma megvalósíthatatlanságáról, abszurditásáról szól. De nem így történt. Szerinte a szegénység enyhítésének jó módszere lehetne az alanyi jogon járó alapjövedelem. Az indoklást én igen zavarosnak tartom, mivel egyszer azt állítja, hogy a szegénység nemcsak a pénz, hanem minden másnak is a hiánya, mint például a munka, a normális lakás, tanulás, készség és képesség stb. Ha pedig így van, akkor mindez hogyan biztosítható egy, a minimálbérnél is alacsonyabb jövedelemmel? Majd azt állítja, hogy az alanyi jogon járó alapjövedelem a ma is létező pénzbeni szociális támogatások helyébe léphetne. Azonban amikor a szolgáltatások jelenlegi rendszerét ostorozza (természetesen jogosan), mivel azok elosztása egyenlőtlenül történik, nem pénzbeni támogatásokról beszél, hanem iskoláról, kórházról stb. Ha viszont mindezeket a szolgáltatásokat alapjövedelemre váltjuk, akkor még igazságtalanabb lesz az elosztás, és az alapjövedelem még e szolgáltatások pénzbeni megvásárlására sem lesz elegendő, nemhogy a szegénység enyhítésére.
Az alapjövedelemnek mint alanyi jognak az elutasítóit mai liberális és konzervatív barátainak nevezi, akiknek tanulságul egy nagyon rossz példát idéz: az előző században a női szavazati jog megszerzése ugyanolyan elképzelhetetlen volt, mint most az általa is elképzelhetőnek tartott alapjövedelem bevezetése. Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy a női szavazati joghoz csak politikai, míg az alapjövedelem bevezetéséhez jelentős anyagi eszközök voltak, illetve lennének szükségesek. Most már csak abban bízom, hogy ez a nyilatkozat nem az MSZP elképzelése, hanem magánvélemény, mert egy ilyen ígéret meglebegtetése populista, és rettenetes következményekkel járna.
Id. Jókai Oszkár
E-mail
