Akkora az orvoshiány Magyarországon, hogy lerövidítenék a szakképzést

2019. április 29., 12:46

Szerző:

A hatéves alapképzést és az ötéves szakképzést figyelembe véve ma legalább tizenegy évbe telik, mire egy fiatal kész orvosnak számít. A gyakorlatban azonban ez gyakran családalapítás vagy tudományos tanulmányok miatt további évekkel kitolódik. Ezért a tervek szerint az erőforráshiány csökkentése érdekében az orvosképzést gyakorlatorientáltabbá tennék, és a szakképzést lerövidítenék – írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Kórházszövetség kongresszusán Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy a humánerőforrás-helyzet javítható úgy is, hogy az eddiginél több orvost képzünk, de úgy is, hogy a hatéves alapképzés központjába a klinikai gyakorlatot helyezzük, a szakképzési időszakot lerövidítjük.

Emellett minden évben lehetővé kellene tenni, hogy a fiatal orvosok olyan készségeket és képességeket szerezhessenek egy-egy területen, amelyek alkalmassá teszik őket az önálló munkavégzésre.

Fotó: Heim Pál Gyermekkórház Facebook-oldala

A rektor egyúttal az oktatási államtitkár által életre hívott tantervi reformbizottság vezetője. Hangsúlyozta, hogy más érvek is szólnak a tanterv megújítása mellett.

– Az orvostudományok területén a tudás kétévente megduplázódik, ennyi ismeretet nyilvánvalóan nem lehet átadni, de arra képessé kell és lehet is tenni a leendő orvost, hogy a saját területén folyamatosan nyitott legyen az új tudás befogadására. A világ minden orvosképző egyeteme szembesült már ezzel a kihívással, és a nagyok, így mások mellett a Harvard, a Heidelberg vagy a Karolinska már egy évtizeddel ezelőtt meg is tették azokat a lépéseket, amelyekre mi most készülünk

– mondta a rektor. Merkely Béla szerint a legfontosabb, hogy a jövő orvosai a szilárd és friss elméleti tudás birtokában a lehető leghamarabb szerezzenek tapasztalatot a napi betegellátásban, és rövidüljön az az idő, ami után önállóan is megállják a helyüket a műtőben, a szakrendelőkben vagy a kórházakban. Ehhez egységes módszertanra és klinikai struktúrára van szükség, és hogy az egyetemek csak olyan elméletet oktassanak, amit a klinikumban hasznosítani lehet.

Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy tárgyalást folytatott az Európai Néppárt elnökével, Manfred Weberrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna Európai Uniós csatlakozásáról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, valamint arról is, hogy a Tisza Párt milyen szerepet vállalna az uniós politikában.

Megjelent a kormány oldalán az a rendelettervezet, amely a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodára szabná ki a honvédelmi vészhelyzetek idején ellátandó feladatokat. A tervezet alapján Rogán dönthet például arról is, melyik újság jelenhet meg háború idején, és milyen formában.

Egyre kérdésesebb, mi lesz az úgynevezett átláthatósági törvény sorsa: Magyar Levente, a magyar Külügyminisztérium államtitkára szerint egyáltalán nem biztos, hogy a korábban elhalasztott javaslat valaha visszakerül a parlament elé.

Zugló alpolgármesterének, Várnai Lászlónak az ügyét vizsgálják, miután egy osztálykiránduláson állítólag megütött egy 16 éves diákot. A kerület polgármestere, Rózsa András azonnal felfüggesztette az alpolgármester jogköreit, és felszólította a lemondásra. Várnai ezt visszautasította, állítva, hogy a tanuló folyamatosan provokálta őt és a fiát.