19:00 - 20:00

JÖN: Halló, itt vagyok!

Szilágyi János műsora

Akkora a baj, hogy már az illegális öntözést is engedik a magyar földeken

Katasztrófa a öntözési hálózat, a korrupció pedig már azt is befolyásolja, hogy elegendő étel teremjen.

2019. május 7., 14:10

Szerző:

Hétfőn jelent meg az agrártárca közleménye arról, hogy a hosszan tartó csapadékmentes időszak miatt azok a gazdák is öntözhetik a földjeiket egy hónapig, akiknek nincs egyébként vízhasználati engedélyük. A döntés logikusnak hangzik annak ismeretében, hogy 20 éve nem látott aszályos idő miatt a tavaszi vetés vízhiánya egyes termések 30-50 százalékos kiesését eredményezte, és az év java még hátra van.

Bár az illegális öntözést a törvény bünteti, hiszen a földek környezetében korlátozottak a vízkészletek – főleg csapadékhiányos időkben –, a haszonnövények hozamának kis mértékű megmentéséért is érdemesnek tartották a tilalom feloldását. A magyar lehetőségek olyanok viszont, mint slaggal erdőtüzet oltani. A Eurostatnak átadott legutóbbi, 2016-os adatok szerint

Magyarország megművelt mezőgazdasági területeinek mindössze 4,9 százaléka öntözhető (van csatornázottság, egyéb infrastruktúra), a ténylegesen öntözött területek viszont mindössze 2,6 százalékot tesznek ki.

Összevetésként érdemes megjegyezni, hogy az aszálynak hasonlóan kitett országokban, így Olaszországban 32 százalék feletti az öntözhetőség, Spanyolországban pedig 17 százalék.

Olyan kis mértékű az öntözhető területek aránya, hogy az aszály mindenképp nagy károkat fog okozni, amíg a helyzeten nem változtatunk. Változtatni márpedig kell, ugyanis a magyar klímamodellek szerint az előttünk álló évtizedekben csak súlyosbodni fog az aszályhelyzet. Kulcsfontosságú kérdés az öntözéstechnikai rendszereink fejlesztése, hiszen megfelelő ellátottság esetén nem lenne ekkora a gazdák aggodalma.

 

Az Orbán-kormány eladta a jövőt

 

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmányából, vezető agrárszakemberek szakvéleményéből kiderül, hogy a legalább 300 hektáros összefüggő területek öntözésre alkalmassá tétele lenne gazdaságos az országban. Azonban a magyar termőterületek szerkezete annyira felszabdalt, töredezett, hogy ennek eléréséhez mindenképp rendezni kellene a tulajdoni és bérlői viszonyokat.

Tekintettel az elmúlt évek folyamataira, úgy tűnik, maga az Orbán-kormány az egyik legnagyobb gátja a korszerű, gazdaságos, megfelelő élelmiszertermelés szempontjából kulcsfontosságú termelés környezet kialakításának.

Fotó: Bazánth Ivola

A kabinetnek az állami földlicitek és új földbérleti szerződések kialakításakor lehetősége adódott arra, hogy a jövő szempontjából kulcsfontosságú átalakításokat megtegye. Ez azt jelentette volna, hogy

  • a kis parcellájú tulajdonosakat arra ösztönözze, hogy egységesen alakítsanak megfelelő, 300 hektáros méretben öntözési rendszer, ami csatlakozhat az állami infrastruktúrára;
  • a felszabdalt, de nagy összterülettel rendelkező gazdák földjeit cserékkel, megfelelő kompenzációval összevonni, ahol már gazdaságos az öntözés;
  • az állami földeket is tömbösíteni;
  • a földbérlőket ösztönözni az öntözési infrastruktúra kiépítésére, részben vagy egészben kompenzálva kiadásaikat.

Ehhez képest azt tapasztalhattuk, hogy a kormányzathoz közel álló üzleti körök, többek között Mészáros Lőrinc és családja között elképesztő mennyiségű földet osztott szét árverés formájában, valamint nagyon hosszú távú földbérletet kötöttek kormányközeli üzleti körökkel.

Noha a kormány 2017-ben már döntött a Kvassay Jenő Terv részeként egy öntözésfejlesztési program kialakításáról, egyelőre jele sincs annak, hogy megtették volna az első lépéseket az ügy érdekében.

 

A vizek országa, ahol elszárad a termés?

 

Kapronczai István agrárkutató egy tavalyi előadásában emlékeztetett, 

jelenlegi két-, háromszorosára, azaz 400-600 ezer hektárra kellene növelni az ország öntözési kapacitásait.

Ez előrevetíti, hogy mekkora munka áll az ország előtt a már kielégítő terméshozam biztosításához - illetve hogy eddig mit szalasztottak el a vezetők.

A probléma elsősorban nem az éves csapadékmennyiség, hanem annak tározása, megfelelő helyre juttatása. A szakemberek szerint nagyszabású csatornázási munkákra lenne szükség - Kapronczai szerint a rendszerváltás óta nem épült ilyen. A belvizek elvezetése is önmagában növeli a terméshozamot, az elvezetett víz pedig tározókba juttatható. Tározók kialakítása az árvizek miatt is kifizetődő, ami jó puffert jelent kritikus helyzetekben.

 

Segíthetünk a klímán is

 

Ugyancsak Kapronczai jegyzi meg, hogy a jó minőségű földek megfelelő öntözéssel való ellátása olyan terméshozamot tudna garantálni, ami lehetővé teszi, hogy a kevésbé termékeny, rosszabb adottságú termőterületeket  kivonjuk a művelés alól, illetve a kevésbé kockázatos növényekre váltsuk. És ha a gondolatot tovább szőjük, erdőgazdálkodásra is lehet váltani akár, ami a szén-dioxid megkötése szempontjából kifizetődő lenne.