Áder János kegyelmet adott Geréb Ágnesnek

2018. június 28., 17:46

Szerző:

A Fővárosi Bíróság 2011. március 24. napján kelt, és a Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10. napján kelt határozatával jogerőre emelkedett ítéletében kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását az államfő kegyelemből elengedteközölte a Köztársasági Elnöki Hivatal.

A szülész-nőgyógyász orvosi, valamint a szülésznői foglalkozás gyakorlásától eltiltás mellékbüntetést érintetlenül hagyta, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt benyújtott kegyelmi kérelmét a köztársasági elnök elutasította.

Geréb Ágnes ellen otthonszülési ügyek miatt emeltek vádat. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen két év szabadságvesztésre ítélte és tíz évre eltiltotta hivatásától két tragikus kimenetelű otthonszülési eset ügyében. Egy 2003-as ikerszületésnél a második kisbaba világrajövetelekor komplikációk léptek fel, s a baba néhány percig oxigénhiányos állapotba került. Ez vezetett a születése során szerzett maradandó fogyatékosságához.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

A második eset 2007-ben történt, akkor a baba a szülőcsatornába érve az édesanya medencecsontjában elakadt, kiszabadítására Geréb Ágnes speciális műfogásokat alkalmazott, sikertelenül, az újszülött életét vesztette.

Az elnöki kegyelem hírére reagálva Geréb Ágnes azt írta:

Köszönöm mindazoknak, akik az évek során kiálltak mellettem, és tevékenyen vagy biztatásukkal, szeretetükkel segítettek átvészelnem a mögöttem álló nehéz időszakot. Az ítélet nem csak rólam szól, hanem a szülés-születés szabadságának elismeréséről is. Annak a belátásáról, hogy az államnak el kell ismernie a nők arra vonatkozó természetes igényét, hogy felelősen dönthessenek a szülést érintő körülmények kapcsán.

A család közleményben emlékeztetett:

Geréb Ágnes küldetésének és életművének középpontjába a szülés-születés szabadságát állította – a gyermekáldást vállalók önrendelkezési jogának kibővítését.

Több mint négy évtizedes munkásságának eredményeképpen többek között mára a tiltott helyett általános gyakorlattá vált az apák részvétele gyermekeik születésénél, valamint az, hogy rendelet létrehozásával is elismertté vált az otthonszülés létjogosultsága.

Ez utóbbi nem csak az otthoni szülést választók lehetőségeit tágította, hanem nagyban kihatott a kórházi gyakorlatra is, és ezzel a doktornő háborítatlan szülésért, a nők és gyermekeik jogaiért folytatott küzdelme jelentős változást hozott a magyar társadalomnak.

Az egyik meghalt kisbaba édesanyja az ítélet után úgy nyilatkozott: ennél kompetensebb emberrel szülni nem tudom, ki tud”