A vasúton egyáltalán nem akarják megállítani Brüsszelt

Fontosnak nevezte az államtitkár a közúti és a vasúti összekötést segítő intermodális csomópontok kiépítését a nagyobb városokban, a fővárosi elővárosi vasúti szolgáltatás javítását segítő beruházásokat, a korszerű gördülő állomány beszerzését.

Homolya Róbert az MTI tudósítása szerint felidézte, hogy a biztosítóberendezés, a biztonságos közlekedést segítő vonatbefolyásoló rendszer, a GSM-rendszer, a forgalombiztonság, az internetes jegyértékesítés 19 projektjére mintegy 155 milliárd forintot, az állomási és vasúti 16 projektre 240 milliárd forintot, a TEN-T vasúti törzshálózat hét projektjére 490 milliárd forintot, a TEN-T hálózat átfogó hálózati és elővárosi tíz projektre 228 milliárd forintot, egyéb vasúti és elővárosi öt projektre 78,3 milliárd forintot, az intermodális csomópontok és városi közösségi közlekedés kilenc projektjére 73,45 milliárd forintot, az egyéb városijármű-beszerzés három projektére 11,7 milliárd forintot, a vasúti fejlesztések előkészítését végző hét projektre 9,23 milliárd forintot szánnak.

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Az államtitkár szólt arról, hogy a MÁV-Start évi 140 millió utasából a fővárosi elővárosban mintegy 60 millióan utaznak vasúton, és szerinte ez a szám várhatóan növekedni fog a fejlesztések révén, a budapesti HÉV-ek MÁV-hoz kerültével.

A fejlesztések közül Homolya Róbert kiemelte, hogy a 7484 kilométer magyar vasúti hálózaton több projekt is megvalósul a nagyobb közlekedési sebesség elérésére, a tengelyterhelés növelésére, a villamosításra.

Példaként említette a transzeurópai törzshálózat egyvágányú szakaszán 169 kilométeren a kétvágányú közlekedés kiépítését, illetve a magyar vasúti pályán 426 kilométeren a 160 kilométer óránkénti közlekedési sebesség eléréséhez szükséges beruházást.