HVG: A romáknak kevésbé hajlandóak válaszolni az önkormányzatok
Egy kutatás szerint az önkormányzatok válaszadási hajlandósága 15 százalékkal nagyobb akkor, ha nem roma teszi fel a kérdést.
Az önkormányzatok válaszadási hajlandósága durván 15 százalékkal nagyobb akkor, ha nem merül fel a feladó roma identitása a neve alapján – írja a hvg egy kutatás kapcsán.
A Central European University és az ELTE magyar politikatudósai által végzett kutatást Simonovits Gábor vezette.
A kutatás a roma emberekkel szembeni, a magyar településvezetésben jelen lévő hátrányos megkülönböztetést tette kézzelfoghatóvá.
A kutatók az e-maileket olyan gmailes kamucímekről küldték, amelyekben sztereotipikus roma nevek szerepeltek és ez a név állt aláírásként is a levelek alján. Minden felkeresett önkormányzat két levelet kapott, egyet romának, egyet pedig nem romának tűnő címről – ismertette a kutatás módszerét a G7 portál. Azt, hogy melyik kérdést melyik önkormányzat kapta és melyikhez rendeltek romának tűnő feladót, véletlenszerűen döntötték el.
Simonovitsék több, mint 1200 magyar önkormányzatot kerestek fel különböző kérdésekkel. Budapestet kihagyták a felmérésből, de a mintában ugyanúgy benne volt Győr, mint a legkisebb településeket irányító önkormányzatok.
„Küldtek olyan emailt, amiben közeli bicikliutakról érdeklődtek, egy másikban a helyi bölcsődei lehetőségekre kérdeztek rá, de érdeklődtek a temető nyitva tartásáról és kerekesszékes hozzáférhetőségéről, illetve lehetséges esküvői helyszínekről is. Mivel ezek a kérdések nyilvános adatokra vonatkoznak, a magyar törvények szerint automatikusan, feladótól és körítéstől függetlenül közadat igénylésnek minősülnek, és az önkormányzatoknak kötelezettségük teljesíteni” – írja a G7.
Mindkét mailhullám hasonló, meglehetősen drasztikus eredményt hozott:
a nem romának tűnő kérdezők leveleinek mintegy 60 százalékára, a romának tűnő kérdezőkének viszont csupán 45 százalékára érkezett válasz. Vagyis az önkormányzatok válaszadási hajlandósága durván 15 százalékkal nagyobb akkor, ha nem merül fel a feladó roma identitása a neve alapján.
A terepmunka második fázisában azt akarták lemérni a kutatók, hogy egy általános figyelmeztetés hogyan módosítja az önkormányzatok diszkriminatív gyakorlatát. Az önkormányzatok egy része ekkor kapott egy közadatokról, információszolgáltatási kötelezettségekről szóló összefoglalót a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezettől. Ezek után a TASZ által felkeresett önkormányzatok és a figyelmeztetés nélkül hagyott önkormányzatok válaszadási hajlandóságának alakulását vetették össze.
Kiderült, a figyelmeztetés rövid távon hatásosnak bizonyult és kiegyenlítette a válaszadási hajlandóságot a romának és nem romának tűnő kérdezők felé.
Viszont a második, négy héttel későbbi levélhullámra ez a hatás eltűnt, az önkormányzatok visszatértek a korábban mért, diszkriminatív gyakorlathoz: a nem romának tűnő feladók 61, a romának tűnő feladók 43 százaléka kapott választ
– írja a hvg.
(Kiemelt kép: Kovács Imre roma nemzetiségi szavazó nézi a szavazólapokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a püspökladányi idősek klubjában kialakított 15-ös számú szavazókörben 2019. október 13-án. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
