A PSZ ízekre szedte a köznevelési törvény tervezett módosítását

Galló Istvánné, a PSZ elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a tervezetről semmilyen formában nem egyeztettek és az ágazati érdekegyeztetés sem működik.

Az érdekvédő arról, hogy a megfelelő végzettséggel nem rendelkezők taníthatnának, azt mondta: ennek beemelését a pedagógushiánnyal indokolják. Szerinte ugyanakkor be kell ismernie a kormánynak, hogy az életpálya megbukott, nem vonzza a fiatalokat a pályára s nem is tartja itt a pedagógusokat.

Az okok között említette még, hogy nyugdíjasokat csak külön engedéllyel lehet foglalkoztatni, s ennek az intézkedésnek a minél előbbi feloldását sürgette.

Hozzátette: a rendelkezéssel akár arra is lehetőség nyílna, hogy egy tanító feladatát a szakképzésben szakmai tárgyak oktatására felkészített pedagógus lássa el.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy összesen négyezer pedagógusnak szűnt meg a munkaviszonya ebben a tanévben. Ők elhagyták a pályát, eközben csupán nyolcszázan léptek be.

Szerinte a pályára ma boldog-boldogtalan beléphet, s az nem a szakma megbecsülése, ha gyerekekhez nem értők taníthatnak a jövőben.
A törvénymódosítás szerint a kormány a gyakorlatban lemondana az értelmi fogyatékosok megfelelő ellátásáról, megengednék ugyanis, hogy velük olyan pedagógusok foglalkozzanak, akik nem rendelkeznek a feladat ellátásához szükséges ismeretekkel – mutatott rá Galló Istvánné.

Kitért arra is, hogy az új előírások alapján a jövőben a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küzdő tanulók év végi osztályozása kötelezővé válna. Szerinte ez nem fogja motiválni a gyerekeket, hanem a kudarcélményeiket növeli majd.

Arról, hogy a munkaidő-kedvezmény bekerült a törvénybe, azt mondta, a rendelkezések csak azoknál a pedagógusoknál lesznek alkalmazhatók, akiknek heti 22-26 órát kell tanítaniuk, de kizárják például a fix óraszámos pedagógusokat, közte az óvodapedagógusokat, kollégiumi nevelőtanárokat, gyógypedagógusokat, gyakornokokat.

Megjegyezte: a kedvezményről ráadásul az intézményvezető dönt majd, s ha pozitívan is határoz a tantárgyfelosztásról, a fenntartónak jóvá kell hagynia, s nem biztos, hogy így is meglesz a hozzájárulás.

A kötelező középiskolai felvételiről egyelőre csak nyilatkozat szintjén hallottak – közölte Galló Istvánné.

Jelezte: ebbe a körbe nem csupán a gimnázium, szakközépiskola, hanem a korábbi szakiskolák is beletartoznak. Eddig a nyolc általános sikeres elvégzése valamilyen szakiskolába belépőt jelenthetett, most itt is felvételizni kellene.

Úgy látta: a gimnáziumi férőhelyeket folyamatosan csökkenteni akarják, és csak annyi diákot akarnak felvenni, akiknek útja egyenesen vezet a felsőoktatásba.

Galló Istvánné szerint egy szakgimnáziumi érettségi nem elég, ha egy diák közben pályát akar módosítani, a szakiskola pedig abszolút zsákutca. Utóbbi intézménytípusban a közismereti tárgyakat oly mértékben csökkentették, hogy érettségire ezek után nincs esélye a diákoknak. A kilenc évfolyamos általános iskoláról szintén nem tudni részleteket – jelezte.

Az érdekvédő jelezte: azt kérik, Balog Zoltán hívja össze a pedagógusok sztrájkbizottságának teljes ülését. Megerősítette, továbbra is követelik a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállítását.

Közölte azt is: április 6-án levélben fordultak a miniszterelnökhöz, ebben a bértábla vetítési alapjának emelését kérik, az ugyanis szerinte elinflálódott, illetve kérik a pedagógushiány kezelésére az öregséginyugdíj-korhatárt elérők foglalkoztatási tilalmának feloldását. Választ egyelőre nem kaptak – mondta.