A plágiumvád a külföldi sajtóban

Külföldi sajtó a plágium ügyről: nem csak Schmitt tekintélye a tét

Francia, belga és lengyel lapok a magyar politika és gazdaság mellett most új témával is foglalkoznak – írja a hirado.hu.

The New York Times: ultimátum Magyarországnak

A The New York Times (NYT) vezető liberális amerikai napilap Az Európai Unió ultimátumot ad Magyarországnak címmel közölt cikket.
A NYT szerint az EU "utoljára figyelmeztette" a "demokráciától vészjóslóan eltávolodó" Magyarországot szerdán; "hivatalos jogi eljárással fog szembesülni, amennyiben nem változtat a hatalmi egyensúlyt veszélyeztető intézkedéseken". Az Európai Bizottság "példátlan figyelmeztetése válasz az új alkotmány, illetve a múlt év végén hozott több olyan törvény elfogadására, amelyek eltávolítják az Orbán Viktor miniszterelnök kormányának hatalmát korlátozó fékeket és ellensúlyokat a központi bank, az igazságszolgáltatás és a média területén".

A NYT szerint mindkét félnek "kifejezetten alkalmatlan időpontban" került sor a konfrontációra, hiszen az euróövezet adósságválsággal és a térség a gazdaság lényeges lassulásával szembesül, "Magyarország pedig nehezen engedheti meg magának uniós partnereinek elriasztását, amikor maga is recesszió felé tart, és az államcsőd elkerülése érdekében a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval folytat tárgyalásokat a pénzügyi segélyről." A lap megjegyezte, hogy egy hivatalos uniós eljárás akár hónapokig is elhúzódhat.

Financial Times: magyar megtakarítások osztrák bankokban

A Financial Timesban Kester Eddy tudósító az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) településről közölt riportot arról, hogy magyarok mind nagyobb számban viszik át megtakarításaikat osztrák bankokba.

Az egyik helyi bank vezetője a londoni gazdasági napilap munkatársának elmondta: 2010 végétől napi 5-10 magyar érdeklődő tért be, de számuk novemberben már napi 20-30-ra ugrott. A Financial Times felzárkózó térségi szerkesztője, Stefan Wagstyl az IMF-tárgyalásokról szóló blogbejegyzésében azt írta: a magyar fél tolmácsolásában az a benyomás keletkezhet, hogy a fő nézeteltérések Budapest, valamint az IMF és az EU között "szerencsétlen félreértésből" erednek, és röpke tárgyalások, itt-ott végrehajtott politikai kiigazítások után minden rendben lesz. Christine Lagarde azonban világossá tette, hogy ez nem így van, közölve a magyar delegációval, hogy Budapestnek érdemi lépéseket kell tennie, mielőtt az IMF eldönti, hogy mikor kezdődhetnek - és elkezdődhetnek-e - a tárgyalások egy készenléti megállapodásról. Négyszemközt valószínűleg még világosabban fejezte ki magát: ha nincs teljes fordulat, nincs pénz - írta a Financial Times szerkesztője.

A The Daily Telegraph aggasztó autokratikus hajlamokról ír

A The Daily Telegraph tekintélyes konzervatív napilapban Daniel Hannan, a kormányzó brit Konzervatív Párt (KP) EP-képviselője azt írta, hogy az új magyar alaptörvényben semmi olyasmi nincs, ami annyira antidemokratikus lenne, mint "a Brüsszel által támogatott puccsok Olaszországban és Görögországban". A szerző - aki a KP élesen EU-szkeptikus jobbszárnyának prominens képviselője - megállapítja ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki "valaha figyelemre méltó szabadpiaci reformer volt", most "bizonyos aggasztó autokratikus hajlamokat" mutat. Hannan szerint azonban "az állami intézmények megnövelt demokratikus felügyeletét" érő nemzetközi bírálatok egyértelműen igaztalanok. Amit az eurokraták állami ellenőrzésként becsmérelnek, esetleg nem más, mint jogkörök átruházása nem választott tisztviselőkről választott képviselőkre - írja a brit politikus, aki szerint "különösen felháborítóak" az MNB-vel kapcsolatos intézkedéseket ért panaszok.

NYT-blog: Villog a piros jelzés Magyarországnak

Paul Krugman NYT-blogjában közölte Kim Lane Scheppele professzor újabb cikkét. A Valahol Európában - Villog a piros jelzés Magyarországnak című írásában Scheppele megemlítette: a budapesti amerikai nagykövet a kormány miatt olyannyira "csalódottnak" mondta magát, hogy nem ment el az új alkotmány operaházbeli megünneplésére. "Magyarország a politikájával öli meg gazdaságát", a kormány "mégis ragaszkodik azon álláspontjához, hogy az ország demokratikus". Bár (a kormány) a nemzetközi színtéren "újabban hangoztatja, hogy nyitott vitatott törvényeinek a megváltoztatására". A szerző szerint újfent "ellentmondás van aközött, amit Orbán mond külföldieknek angolul és aközött, amit magyarul mond, illetve tesz otthon." A szerző szerint kétséges, hogy "néhány európai fenyegetés" Orbán Viktort "hosszú távú célja" feladására késztetné, nevezetesen, hogy "25 évig hatalomban maradjon".

"Még ha Magyarország megváltoztatja is a jegybankról, az igazságügyi rendszerről és az adatvédelmi ombudsmanról szóló új törvényeket, az Orbán által kiépített tekintélyelvű struktúra legnagyobb részt a helyén fog maradni". "Európának sokkal tovább kell mennie annál, mint hogy apróbb jogi változtatásokat követeljen", mivel Magyarország "túl messze ment az antidemokratikus reformok" területén.

Miután a "Fidesznek a politikai intézmények feletti ellenőrzése már majdnem teljesen megvalósult", "anélkül vonhat vissza néhány törvényt, hogy azzal számottevően gyengítené ezt az ellenőrzést." A magyarok többsége "európai" akar maradni, de ők nem azok, akik most kormányon tartják a Fideszt, és jelenleg nincs olyan politikai szervezet, amely megjelenítené kiábrándultságukat. "Egyetlen olyan jel van", amely arra utal, hogy "talán kialakulóban van egy politikai szervezet", amely ellenfele lehet a Fidesznek: "Bajnai Gordon kiáltványa". De mint minden bírálót, Bajnait is "támadja a kormány ellenőrizte média". "Bárki, aki be akar jutni a politikai életbe, arra számíthat, hogy rágalmazzák a médiában, hamisan vádolják, és nem túl burkolt fenyegetés érheti állását vagy vagyonát az országban". "A magyar politika ökölharccá" fajult. Scheppele végül felteszi a kérdést: "A Fidesz meg tudja győzni Európát arról, hogy Magyarország még mindig egy európai demokrácia, és megússza azzal, hogy megváltoztat néhány törvényt?"

Külföldi lapok a plágiumvádról

Frankfurter Allgemeine Zeitung: "Leleplezett"

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap a címlapján Plágiumvád Schmitt ellen címmel közölt beszámolót. A szerző, Georg Paul Hefty az államfő munkásságának állomásait ismertetve kiemelte, hogy Schmitt Pál "jelentős sportpolitikai funkciókat" töltött be "a kommunista egypárti uralom idején és a demokrácia 21 évében egyaránt", doktori címét pedig ugyan évekig nem használta, amióta viszont megválasztották államfőnek, a neve előtt szerepel a titulus.

Hefty kommentárban is foglalkozott az üggyel. "Leleplezett" című írásában megjegyezte: csak idő kérdése volt, hogy mikor vizsgálják meg "elektronmikroszkóppal" a doktori értekezést, hiszen Schmitt Pállal korábban is több miniszterelnök "ékeskedett", és biztosan "bosszantotta a versenytársakat", hogy Orbán Viktor "csúcsra járatta a zászlóshajóprojektet az olimpiai- és világbajnok jól csengő nevével". Hozzátette: nemcsak Schmitt és a Fidesz veszíthet tekintélyéből, ha megdönthetetlennek bizonyulnak a plágiumvádat alátámasztó bizonyítékok, hanem a tudományos szféra is.

A Handelsblatt a Guttenberg-esetet hozza fel

A Handelsblatt című üzleti lapban Stefan Menzel bécsi tudósító Plagizáló a magyar államfő? címmel közölt beszámolót, amelyben a doktori disszertációjával kapcsolatban felmerült és igaznak bizonyult plágiumvádak miatt lemondásra kényszerült Karl Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszterre utalva feltette a kérdést, hogy vajon Magyarországon is kialakul-e "Guttenberg-eset".

Der Standard: rejtélyes az értekezés jóváhagyása

A Der Standard nyomtatott kiadásában megjelent tudósítás ismertette a HVG cikkét Schmitt Pál disszertációjával kapcsolatban és azt, hogy az elnöki hivatal visszautasította a lap állításait. A liberális lap tudósítója, Gregor Mayer szerint az elnöki hivatal állítását, miszerint mindkét munka forrásául az Olimpiai Bizottság jegyzőkönyvei szolgáltak, nem lehet ellenőrizni, "mert a disszertáció egyáltalán nem tartalmaz lábjegyzeteket és nem jelez idézeteket". A lap szerint "rejtélyesnek tűnik", hogyan hagyhatták jóvá a munkát doktori értekezésként. "Magyarázatul szolgálhat, hogy Schmitt mindig jó viszonyt ápolt a mindenkori hatalmon lévőkkel". A szerző szerint ez egyaránt érvényes a kommunizmus időszakára, a rendszerváltás utáni szocialista kormányok és Orbán Viktor kormányzása idejére. "Ezért vélhetően nem talál meghallgatásra az ellenzék lemondásra való felhívása" - írta.

Megszólalt Malina Georgieva a bolgár köztévében

A BNT bolgár közszolgálati televízió különtudósítója a csütörtök esti híradóban helyszíni riportban számolt be a Magyarországot sújtó "nehéz pénzügyi helyzet, a lakosság elégedetlensége és az EU-bírálatok mellett megjelenő államfő-ügyről". A tévé megszólaltatta Gavra Gábort, a hvg.hu főszerkesztőjét is, aki elmondta, hogy nem kívánja felfedni a szerzőt, és hogy hetekig ellenőrizték minden szempontból a cikk tartalmát.

A BNT telefoninterjút is készített a 2005-ben elhunyt bolgár tudós lányával, Malina Georgievával, aki elmondta, hogy az apja ismerte Schmitt Pált, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagját. Ugyanakkor kijelentette: határozottan tudja, hogy az apja teljesen egyedül dolgozott.

A Szvobodno Szlovo hírportál "A mi szerzőnktől lopott a magyar elnök" című írásban számol be a plágiumgyanú okozta botrányról, idézve a köztársasági elnök hivatalának határozott cáfolatát.