A Médiatanács szerint nincs gond a Figyelő listájával, mert az állítólagos Soros-zsoldosok nem számítanak védett közösségnek
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa több százezer forintos bírságot szabott ki a már bezárt Lánchíd Rádióra, amiért az csak zenét játszott, közszolgálati műsort nem sugárzott, amit súlyos jogsértésnek minősítettek. Ezzel szemben a Figyelő listája az állítólagos Soros-zsoldosokról rendben van, a hetilap ellen indított vizsgálatot lezárták. A vizsgálatok eredményét az MTI-hez eljuttatott közleményben kommunikálta a hatóság.
Simicska Lajos közvetlenül az április országgyűlési választások után döntött a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió megszüntetéséről. A munkatársakat elküldték, szerkesztők és riporterek hiányában ezután már csak zenét sugároztak, mivel még nem járt le a rádió frekvenciaengedélye. A hatóság ezért 675 ezer forintos bírságot szabott ki.
Sokkal elnézőbb volt viszont a Médiatanács Schmidt Mária hetilapjával. A Figyelőben április 12-én jelent meg A spekuláns emberei című írás, ami Soros György állítólagos zsoldosaiként oktatókat, újságírókat, civileket tüntetett fel feketelistáján. A listázást még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is aggályosnak minősítette, a Mérték Médiaelemző Műhely pedig a Médiatanácshoz fordult, közigazgatási eljárást kérve a hetilappal szemben.
A Médiatanács pár napja jelentette be, hogy nem indítanak eljárást a Figyelővel szemben.
– A kirekesztés, mint médiajogi jogsértés fennállásához ugyanis a cikkben felsorolt embereknek jogi értelemben közösségnek, méghozzá „védett közösségnek” kellene minősülniük, amelyet egy közös - a személyiséget meghatározó - közösségalakító tulajdonság köt össze, és amely a közösségen kívül állóknak is beazonosítható; a puszta felsorolás azonban ehhez nem elegendő – indokolták a döntést.
Még azt is hozzátették, hogy a nevesítettek egyéni, bírósági úton, polgári peres eljárásban érvényesíthetik igényüket.
A feljelentést tevő Mérték vezetője, Polyák Gábor azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek, hogy csalódott, hogy eljárás sem indul, mert így az ellenérveket sem lehet megismerni. Másrészt viszont nem lepte meg a döntés, mert véleménye szerint komoly politikai téttel bíró kérdéseknél eddig is mindig volt kiskapu. Példaként megemlítette, hogy több alkalommal is érdeklődtek a Médiatanácsnál az állami reklámköltésekről, de az utóbbi időben már választ sem kapnak.
A Mérték beadványa szerint a kifogásolt cikk olyan személyeket listáz, akiket a cikk írójának szándéka szerint is a világnézetük sorol egy társadalmi csoportba.
Ha nem lenne csoportjelleg, nem lenne lista sem
– kommentálta Polyák Gábor a visszautasítás hírét a hvg.hu-nak.
Bodrogi Bea médiaszakértő azt mondta a portálnak a döntésről, hogy ha a hatóság meg tudja indokolni, miért képez egy csoportot egy megnevezett csoport, kimondható a jogsértés. Ha egy csoportról kijelenthető, hogy megbélyegzik, akkor a nemzetközi gyakorlatban egyre gyakoribb, hogy védendőnek számítanak. És maga a listázás a stigmatizáció.
A jogász úgy látja, hogy a Médiatanács kibújt a döntéssel a felelősség alól.
