A magyarok többsége az Európai Ügyészséghez való csatlakozást akarja, még a Fidesz-szavazók többsége is
A magyarok 58 százaléka szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez – derült ki a Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatásából, amely április második felében készült a 24.hu megrendelésére. Mindössze 25 százalék azok aránya, akik szerint nincs szükség a csatlakozásra, 17 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.
Az Európai Ügyészség felállításáról másfél éve döntöttek az uniós tagállamok igazságügyi miniszterei. A szervezet az európai uniós források kárára elkövetett bűncselekmények üldözésére jön létre, egy központi hivatalból és a tagországokba delegált európai ügyészekből épülne fel.
Ha Magyarország csatlakozna, a hazánkban eljáró európai ügyészek magyar jogászok lennének, de nem a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség kötelékébe tartoznának.
Magyarország azonban nem vesz részt az együttműködésben, mert a kormány szerint most is megvannak azok az intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Pedig tíz éve – az akkor ellenzékben lévő – Fidesz EP-választási programjában is szerepelt az európai ügyészség létrehozásának szükségessége.
Érdekes, hogy a mostani felmérés szerint
még a Fidesz szavazóinak körében is valamivel többen vannak (41%) azok, akik támogatják Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, mint azok, akik nem (37%),
a fennmaradó 22 százalék pedig nem tud, vagy nem akar állást foglalni.
A kormány korrupciós ügyeit napirenden tartó, a Polt-féle ügyészséget pedig elfogultsággal vádoló ellenzék szavazói jóval elkötelezettebbek: elsöprő többségük, 87 százalék szerint csatlakoznia kell hazánknak az uniós ügyészséghez, mindössze 7 százalék szerint nem, és 6 százalékuk nem osztotta meg álláspontját.
Polt Péter legfőbb ügyészHadházy Ákos volt LMP-s, most független országgyűlési képviselő tavaly nyáron aláírásgyűjtést jelentett be, egymillió, az Európai Ügyészséghez való csatlakozást támogató szignó összegyűjtését tűzte célul. A munka jelenleg is zajlik, néhány hete átlépte a 600 ezret az összegyűlt aláírások száma.
A 28 EU-tagállamból 22-en vennének részt az együttműködésben: Magyarországon kívül Dánia, Írország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság sem csatlakozik, igaz, az utóbbi inkább az EU-ból való kilépés körüli huzavonával van elfoglalva.
Az Európai Tanács egyébként azzal indokolja a szervezet létrehozását, hogy a tagállamok évente legalább 50 milliárd euró bevételtől esnek el a határon átnyúló csalások miatt, a tagállami hatóságok hatásköre pedig az országhatároknál véget ér. A másik indok, hogy a meglévő uniós szerveknek, így az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást vagy büntetőeljárást indítson a tagállamokban.
Jó példa erre, hogy az OLAF hiába tárta fel a korábban Orbán Viktor kormányfő veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios Zrt. szabálytalan közbeszerzéseit, a magyar ügyészség nem indított eljárást az ügyben.
